Szerző: KRAFIÁTH ORSOLYA
2018.09.09.
Régóta nem hagy nyugodni az a cikk, amit a Trump Amerikájában eluralkodó, kimondottam Trumphoz köthető szorongásos zavarról szól.
Döbbenettel olvastam egy NER-hívő ismerősöm falán:
"Boldogsággal tölt el, hogy minden harmadik ember Orbán-rajongó a péknél, mint én.'
Ez közvetlen a választások után történt. Aztán ez a „szolid” öröm átcsapott előbb kárörömbe, „neszenektek”, majd pökhendi és arrogáns, kioktató, helyre tévő szólamba.
Ez utóbbi poszt például a kultúrkampf margójára született, és egy, a Magyar Idők kultúrrovatánál dolgozó ember tette ki:
"Már az ükunokákra hagyandó kertecskén dolgozom, ahonnan bizony ki kell gyomlálni a gazot. Ha kisollóval hát kisollóval, debizony a nagybalta is előkerülhet olykor."
Vajon honnan a gőg, amiből ez kisarjadt? Miből gondolja ez az engem is gyomnak gondoló-nevező ember, hogy joga van kitépnie gyökerestül? És ez valóban az összes Fidesz-szavazó hangja? Ez utóbbi kérdésre tudni vélem a választ: nem, nem gondolkodik így minden Fidesz-szavazó.
Ezek az emberek egyszerűen összemossák magukat azzal a tömeggel, mely most a pártra szavazott, hogy így saját magukat is ugyanolyan erősnek gondolják. És igen,valóban létezik egy réteg, mely kezében ott összpontosul gyakorlatilag az összes gazdasági és politikai hatalom, s ez a réteg él a hatalmával, henceg is vele.Ez a kör hatékonyan kihasználja az erőforrást, amire szert tett, és a nettó hatalomvágyon kívül nemigen mozgatja más...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.