2018. október 23., kedd

AMIKOR A BALSORSBAN TARTOTTAK A HIMNUSZBAN, MEGJELENT AZ ÉGEN EGY REPÜLŐ, ÉS TÜZET NYITOTT

QUBIT
Szerző: BÉRES ATTILA
2018.10.23.


„Budapest ezentúl nem egy város neve, hanem a szabadságszeretet szimbóluma.” Dwight D. Eisenhower amerikai elnök szavai is mutatják, hogy az 1956-os forradalmat és szabadságharcot alapvetően a magyar fővároshoz kötötte a közvélemény. Bár az események gyújtópontja valóban Budapest volt, a vidék és a vidékiek is kivették a részüket forradalomból, és nem csak azzal, hogy élelmiszert küldtek a fővárosban harcolóknak, hanem részt vettek a sokszor véres harcokban. Tüntetések, gyilkos sortüzek, heves összecsapások jelezték, hogy az egész ország fellázadt az elnyomók ellen. Vidéken az események drámaiságát fokozta, hogy a szembenálló felek gyakran nem idegenek voltak, hanem egymás szomszédai, ismerősei, munkatársai.

A sortüzek már a forradalom első napján eldördültek vidéken is, és még a forradalom leverése után is előfordultak. Október 23-án Budapest mellett Debrecen volt az események kiindulópontja, majd a hírek hallatán a vidéki Magyarország is megmozdult az elkövetkező napokban. Ahogy teltek a napok, terjedni kezdtek a hírek, hogy egyre több rendőri, karhatalmi, katonai egységet rendeltek a fővárosba vagy valami kiemelt objektum, stratégiai pont őrzésére.

Utólag sokszor azzal indokolták a sortüzeket, hogy a békés tüntetés csak álca volt, valójában fegyvereket rejtegettek a tüntetők, így tulajdonképpen jogos volt az erőszakos reakció. Voltak is ilyen esetek: Kecskeméten október 26-án a tüntetők ténylegesen rendelkeztek fegyverekkel, amelyek segítségével behatoltak a börtönbe, majd a rendőrségre. Kecelen vadászpuskákkal megtámogatva indultak a tüntetők a rendőrségre, Esztergomban egy harckocsit lovasítottak meg, amiből hasznosítottak is minden kiszerelhető fegyvert.

Előfordult olyan incidens is, amikor a fegyvertelen tömeg kiemelten védett objektumhoz vonult, és az azt őrzők támadásnak vélték a békés tömeg megjelenését. Így történt Esztergomban is, ahol a katonák tüzet nyitottak a tüntetőkre, míg Kalocsán a tömeg lecsendesítésére küldött fegyvertelen katonatisztek váltak célponttá. A helyi középületek védelmére nem volt elég ember, ezért felfegyverzett pártkatonákat is beosztottak, akik viszont könnyen megijedtek, így nagyon hamar elsült a kezükben tartott fegyver. Ez volt az oka a vérengzésnek Nagykőrösön és Zalaegerszegen is. Olyan eset is ismert, amikor egy riasztólövés okozott pánikot a karhatalmi erők körében, így torkollt erőszakba egy addig békés tüntetés...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.