2018. december 7., péntek

22 ÜGY, AMIBEN A KORMÁNY ELŐHÚZTA A MINDENT VIVŐ KÁRTYÁT

INDEX
Szerző: E.F.
2018.12.07.


Végigvettük, milyen ügyekben nyúlt a sajátosan magyar, „közérdekből nemzetstratégiai jelentőségű összefonódás” lehetőségéhez a kormány. Bankszektor, dohányipar, energetika, tankönyvek az étlapon. A mostani a legmeredekebb.

Öt éve él a jogszabály, amellyel a kormány elvette a lehetőségét annak, hogy versenyszabályok miatt esetleg meghiúsuljon a nagy Fidesz-barát média-összefonódás. Eddig sem volt hiány nemzetstratégiai jelentőségre és közérdekre való hivatkozásban, ha olyan ügyletről volt szó, amit a kormány bármi áron keresztül akart vinni. Végignéztük ezeket, és bár van köztük pár meredek, a mostani testhosszal veri őket.

Szerda este olyan hír érkezett az új, kormánybarát médiaholdingról, amire még a harcedzett, NER-logikához hozzászokott közönség is felvonta a szemöldökét:

A KORMÁNY KÖZÉRDEKBŐL NEMZETSTRATÉGIAI JELENTŐSÉGŰ ÖSSZEFONÓDÁSSÁ NYILVÁNÍTOTTA AZT AZ ÜGYLETET, AMELLYEL A KÖZÉP-EURÓPAI SAJTÓ ÉS MÉDIA ALAPÍTVÁNY (KESMA) TÖBB SZÁZ SAJTÓTERMÉKET BEKEBELEZETT.

A nemzetstratégiai jelentőségű összefonódás nemcsak fennkölt kifejezés, hanem egy jogi kategória is, méghozzá elég lényeges. Arra szolgál, hogy az így címkézett tranzakciók kikerüljenek a versenyjog szabályai alól, amelyek minden más mezei ügyletre vonatkoznak. 

A parlament 2013-ban fogadta el a törvényt, ami lehetővé teszi mindezt, azóta tehát a kormány szívének kedves monopóliumok, oligopóliumok jöhetnek létre anélkül, hogy a Gazdasági Versenyhivatal belepiszkálhatna.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerdai közleményéből, amelyben a KESMA nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítését bejelentették, kiderült az is, korábban hányszor alkalmazta a kormány eddig a versenyjogi jolly joker-szabályt:

HUSZONEGYSZER.

Mivel ezt csak kormánydöntéssel lehet meglépni, mindegyik esetnek nyoma van a Magyar Közlönyben. Kigyűjtöttük az összes tranzakciót, amelyben a kormánynak fontosabb volt az állítólagos közérdek, mint az, hogy ne jöjjön létre durva erőfölény egy-egy iparágban:

Átvette az állam a műsorszórást

Az eseteket végignézve olyan minta rajzolódik ki, amelyből a sajtókisgömböc esete némileg kilóg. A kormány a legnagyobb előszeretettel az energetika és a bankszektor területén alkalmazta a nemzetstratégiai kategóriát, az egyetlen példa, aminek köze van a médiához, rögtön a kezdeti időszakra esik, ez pedig az Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Zrt. visszavásárlása a francia TDF csoporttól.

Az Antenna Hungária a hazai telekommunikációs és műsorszóró szektor meghatározó szereplője. Fő tevékenységi területe az országos földfelszíni televízió- és rádióműsor-szórás, illetve -szétosztás, előfizetéses tv-műsorszórás. De végeznek hosting és karbantartási szolgáltatásokat telekom-szolgáltatóknak, illetve nyújtanak egyéb telekommunikációs szolgáltatásokat vállalati ügyfeleknek.

Az indoklás az volt, hogy az Antenna Hungária nemzetbiztonságilag is kiemelt fontosságú közművagyonnal rendelkezik, valamint hogy az egyik fő megrendelője amúgy is a magyar állam. A cég legutóbbi, 2017-es árbevétele 44,6 milliárd forint volt, adózás előtti eredménye pedig egy kicsivel 1 milliárd forint felett.

Egyféle, rosszabb minőségű tankönyvek, mint közérdek

Szintén 2014-ben történt, hogy az állam végképp leuralta a tankönyvpiacot, ennek egy fontos eleme volt, hogy megvásárolta az Apáczai Kiadót és a Sanomától a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadót. A Nemzedékek Tudása (korábbi nevén Nemzeti Tankönyvkiadó) átvételével az elméleti cél „a versenyképes, 21. századi tudást és a nemzeti hagyományokra épülő nevelés” biztosítása volt, valamint az elemi oktatásban használt tankönyvek ingyenessé tétele (jelenleg 1-9. évfolyamig mindenkinek ingyen járnak). Nem mellékesen minden más szereplőt kizártak a tankönyvgyártásból és -terjesztésből.

A tankönyvpiacról kiszorított kiadók végül pert indítottak a magyar állam ellen, amit Strasbourgban első fokon meg is nyertek. Az Emberi Jogok Európai Bíróságának álláspontja szerint az átalakítás tisztességtelen terheket rótt az érintett vállalatokra, megfosztotta őket korábbi vevőkörüktől, a változtatások pedig gyakorlatilag monopol piac kialakulásához vezettek az iskolai tankönyvellátásban. A bírósági eljárás tétje végső soron a tankönyvválasztás szabadsága. Az MTA szerint egyébként a központosítás óta a tankönyvek színvonala romlott, mivel sokszor elmarad azok megbízható szakmai kontrollja...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése