2019. január 19., szombat

AZ EU-NAK ELEGE VAN ABBÓL, HOGY KILOPJÁK A SZEMÉT - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2019.01.19.


- Az Orbán-kormány állítólag üzemi balesetnek tekinti, hogy antiszemitizmusba torkollt a puszta szavazatmaximálást szolgáló hadjárat Soros ellen

- Bár az izraeli kormány azt ígéri, hogy besegít az elfogadható koncepció koncepció kialakításába a Sorsok Házánál, Köves Slomó nem bízik abban, hogy az idén már látogatókat fogadhat az intézmény, amely sok kérdést vet fel Orbán történelemértelmezése, a magyarok háborús felelőssége kapcsán

- Ha így megy tovább, a jogállam aláásása arra ítéli a magyar gazdaságot, hogy a Nyugat bedolgozója maradjon, kevés hozzáadott értéket előállítva

Bloomberg

Magyarország és Lengyelország ugyan azt szeretné, ha a populista pártok győznének a májusi európai választásokon, ám a jelek szerint az EU technokrata vezetése hatékony eszközhöz jut, hogy pénzügyileg megbüntesse a lázadókat. Az EP túlnyomó többséggel megszavazta a héten, hogy a Bizottság tartsa vissza a támogatásokat, ha valamely tag megszegi a jogállamot. Ha a javaslat átmegy a teljes jóváhagyási folyamaton, Brüsszel véget vet a mostani holtpontnak az illiberalizmus felé tartó és mind inkább felelőtlen kormányok ügyében. Ugyanis jelenleg leginkább üres fenyegetést jelentenek a szankciók. Az asztalon lévő indítvány értelmében viszont minősített többséggel el lehet fogadni a megtorló intézkedéseket, amivel a büntetés lehetőségéhez jut a senki által meg nem választott uniós technokrácia, valamint Németország és Franciaország.

A hangsúly nem okvetlenül a felelősségre vonáson van, az alapcél az, hogy korrupt rezsimek ne fosztogathassák az EU alapjait. Magyarország esetében pl. kifejezett visszaélésekről számolnak be ilyen tekintetben a kutatók és a tényfeltáró újságírók. Ennek ellenére az Orbán-kabinet a brüsszeli pénzek 4. legnagyobb kedvezményezettje volt tavaly, ami 3,1 milliárd eurót hozott az országnak. Ettől a miniszterelnök még azt állítja, hogy a Bizottság és fő tagok a bevándorlás kapcsán elfoglalt kemény álláspontért igyekeznek benyújtani a számlát. Ez köti össze az olyan populistákkal, mint Le Pen, Wilders és Salvini, valamint az AfD. Viszont ha a Bizottság most gyorsan keresztülhajszolja a Strasbourgban elfogadott kezdeményezést, az szétrobbanthatja a tárgyalásokat a következő költségvetés ügyében. Ugyanakkor ha leállnak a szubvenciók, akkor az a magyar és a lengyel társadalom leginkább nyugatbarát részeit sújtaná, szóval a történet zajlik rendületlenül.

The Times

A lap úgy ítéli meg, hogy a beképzelt Macron és a populista Salvini Tom és Jerry-szerű küzdelmet vív egymással, ám a csata Európa lelkéért folyik, merthogy ők a földrész két arcát testesítik meg, ám csak az egyikük győzhet. Olyanok ők, mint két összezárt skorpió egy palackban. A tét az EU jövője a kontinentális elit és a zendülő politikusok között. Mindketten vezető szerepet kívánnak betölteni a szavazópolgárok mozgósításában a májusi választások előtt, egymás ellen fordítva az elitek és a dühös átlagember Európáját. Ám az államfő eddigi teljesítménye csalódás. Ahelyett hogy egyetértésre törekednek a 27-ek soraiban, inkább a német-francia tengelyt igyekszik újjáéleszteni, mintha az még képes lenne átalakítani a közösséget. Pedig szinte már teljesen érdektelen a gondok megoldása szempontjából.

Macronnak arra kellene összpontosítania, hogy megszűnt a bizalom az EU központja és perifériája között, és hogy szétszakadoznak a hagyományos politikai osztályok. Ezt Salvini jól megérezte és ezzel gyötri a francia vezetőt. Az elitnek igazolnia kell, hogy nem hagyja magára a szavazókat, akik megszenvedték a globalizációt. Viszont nem igaz, hogy a populisták a nép nevében beszélnének, de ettől Magyarország és Lengyelország még kevés jó szót veszteget az elnökre. Az olasz miniszter azért került Macron célkeresztjébe, mert meg akarja szervezni a populista erőket a májusi választásra, és amióta ő hatalmon van, ezek ez erők egyre több területet foglalnak el. De még ha összeállnak is a jobboldali euroszkeptikusokkal, akkor sem alkothatnak többséget Strasbourgban. Ám az eddiginél könnyebben blokkolhatnak döntéseket. Az olasz, a magyar, a lengyel és az osztrák kormány olyan biztosokat akar küldeni, akik az ő véleményüket képviselik Brüsszelben.

Ha a populisták egyvalamiben egyetértenek, akkor az az, hogy a nekik címzett brüsszeli bírálat csodákat művel odahaza, de még jobb, ha a francia államfő undorítónak minősíti az olasz bevándorlási politikát. Viszont mind Marcon, mind Salvini részéről illúzió azt hinni, hogy képesek megváltoztatni a világot.

Reuters

A kommentár azt ajánlja, hogy az EU a Brexit minden baja ellenére vegyen példát Nagy-Britanniáról, mert ott a vezetés már szembesült a demokrácia alapkövetelményével, azaz hogy fontos döntéseket nem lehet olyan távoli intézményekre ruházni, amelyeket a polgárok nem értenek, és általuk ismeretlen figurák irányítanak. Merkel és Macron ugyan mélyebb integrációt akar, de a hazai felfordulás miatt mindketten meggyengültek. Viszont Juncker és Tusk a jelek szerint nem fogta fel, hogy a brit kiválás, valamint a sárga mellényesek mozgalma a dolgok természetéből következő jelenség, nem csupán a két ország, hanem az egész unió számára. A szervezet egyre nagyobb belső feszültségekkel és a visszaesés mind nagyobb eshetőségével néz szembe. Pontosan itt van a fő gond.

Brüsszel ugyan azt a stratégiát választotta, hogy keményen szembesíti Londont a kiválás következményeivel, ám a 27-ek kemény frontja csupán illúzió. A közép-európai államok igényt tartanak a további támogatásokra, viszont mentességet kérnek a közösségi politika alól, főleg a kvóták ügyében. Olaszország nagyban elősegítheti a recessziót. A Hansa Liga, Hollandiával az élen, nem kíván szorosabb összefogást. Szóval nem baráti országot közössége ez, amely a szövetségi Európa felé tart. Itt eltérő politikai hagyományokat és kultúrákat tapasztalni, ami elég az egységes piachoz és az együttműködéshez, de ennél nemigen szeretne többet. A feladat most az, hogy meg kell határozni, miként lehetne többsebességes szervezetet kialakítani, amibe belefér a szövetségi EU valamint a nemzetállami szuverenitás megőrzése is. Ha kényszerzubbonyt húznak az unióra, az csak súlyosbítja a bajokat és vereséget szenved az eredendő cél, ti. hogy új világhatalom jöjjön létre a szabadság érdekében...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.