2019. február 5., kedd

HÉT (+1) HAZALÁTOGATÁSI STRATÉGIA

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő / Dávid
2019.02.05.


Határátkelőként hazalátogatni egyfelől csodás dolog, hiszen az ember találkozik a családdal, barátokkal, másfelől hatalmas nyomást is jelent, hiszen lehetetlenül sok mindenkivel találkozni kellene és akkor még nem beszéltünk a (hol szelídebb, hol durvább) érzelmi zsarolásról. A Berlinben élő Dávid szedte össze, milyen stratégiákat lehet ilyenkor követni és ők miként oldják meg azt a sokszor kényes helyzetet.


„Mi lassan két éve költözünk Berlinbe, azóta elég sok hazautat tudhatunk már magunk mögött.

A minap beszélgettem a szerb kolléganővel, aki épp mesélte már mennyire frusztrált előre a hazalátogatástól. Kérdezem, hogy mitől? Sorolta a hazalátogató expatok szokásos mantráját. Ezek közül is elsődlegesen a család saját maga által definiált prioritását.

Nóra két évvel ezelőtti tanácsai nagyon hasznosak. Tekintsétek ezt inkább kiegészítésnek.

Tettem hát egy kis felmérést más kollégák között (ír, moldáv, török, ukrán, hongkongi, orosz, lengyel, észt, argentin - Berlin már csak ilyen multikulti), milyen típusú helyzetek vannak és ki mégis hogyan kezeli ezeket.

Vannak ugyanis különbözők és megoldásból is van pár jópofa. Persze a lelki zsaroló családtag – „Hát nem én vagyok fontosabb? Miért kell vele egyáltalán találkozni és miért nem velem háromszor is?” - ellen nem fogunk tudni tanácsot adni.

Abban mindenki egyetértett, hogy ezek az időszakok nem a pihenésről szólnak. Illetve abban is, hogy lehetetlen mindenkit meglátogatni. Pedig az éves szabadságaink több-kevesebb része erre megy el.

Stratégiák

#1 Mindenki egy helyen

Mindenkit a szociális hálónak megfelelően csoportosítva egy helyre csődíteni. Család, baráti társaság X, baráti társaság Y, stb. Előnye, hogy időt spórol, családdal lehet több ilyen kört is szervezni. Cserébe senkivel nem lehet egy rendeset beszélgetni.

#2 Külön, kis létszámban

Mindenkivel és minden családdal külön-külön, esetleg kisebb, legfeljebb hatfős társaságban. Hat fő ugyanis ritkán szakad két részre egy asztalnál, de hét-nyolc már igen.

Előnye, hogy mindenkivel érdemben lehet beszélgetni akár fél napot is. Ellenben arra is nehéz lesz időt találni egy hét alatt, hogy az export túrórudit megvegyed.

#3 Jöjjenek ők hozzád

Az idő többségében egy helyen vagy annak relatíve közvetlen környékén lenni, az emberek pedig jöjjenek a hazalátogatóhoz. Előnye, hogy ez is rengeteg időt spórol. Hiszen ki akar egy kétmilliós városban fél hetet a tömegközlekedésen tölteni, csak mert mindenki a külvárosban lakik? Lehetőleg átellenes oldalakon.

Hátránya, hogy kicsit nehezebb összeszervezni, mert mégiscsak mi vagyunk szabadságon és van, akivel akár egy hétköznapi reggeli/ebéd/kávé erejéig is jó lenne összeülni.

#4 (Félig) inkognitóban hazalátogatni

Hatalmas előnye, hogy nem kell mindenkivel találkozni, lehet ügyet intézni. Hatalmas hátránya, hogy nem találkozol mindenkivel. A lebukásnak is vannak veszélyei és még egy Budapest méretű városban is jöhet véletlenül szembe valaki, akinek nem kéne tudnia.

Furcsa érzés, de a saját elménk és fizikumunk épségének érdekében nagyon hasznos tud lenni. Igen, néha a családnak se kell tudnia róla, hogy két napig otthon voltál valami fontos miatt...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése