ELKÉPZELHETŐ A NATO NÉLKÜL AZ ORSZÁG BIZTONSÁGA?

INDEX
Szerző: FT
2019.03.05.

Februárban ismét a politika fókuszába került a magyar haderő kérdése. Budapestre látogatott Mike Pompeo amerikai külügyminiszter, aki védelmi és gazdasági kérdésekről egyeztetett a magyar féllel, és a kormány több politikusa is a hadsereget érintő tervekről beszélt.

A legnagyobb visszhangot Orbán Viktor nyilatkozata váltotta ki. A miniszterelnök a Pompeo-látogatás után azt mondta: fontos a NATO, de nem gondolja, hogy Magyarország biztonságát a NATO-ra lehetne alapozni. Németh Szilárd pedig közölte: Orbán kérése, hogy a hadsereg „bármely más nemzet fegyveres erejével” fel tudja venni a versenyt. Vagyis a nyilatkozatok alapján arra készülünk, hogy a NATO-tól függetlenül is meg tudjuk védeni az országot.

Amerika már nem véd meg automatikusan

A meglepő, kampányszerű megszólalások leginkább arról szólnak, hogy rengeteg pénzt költött és fog elkölteni a kormány a hadseregre, ennek okát pedig valahogy meg kell magyarázni. Orbán kijelentése nem üt el egy NATO-ban is létező narratívától: az 1949-es alapító okirat szerint az 5. cikkely kimondja a kollektív védelem elvét, míg a 3. cikkely szerint a tagállamoknak mindent meg kell tenniük saját védelmük érdekében is.

„Ahhoz, hogy kollektív védelmet tudjanak biztosítani az államok, előbb a saját haderejüket kell rendbe tenni" – mondta az Indexnek Csiki Varga Tamás, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa. Szerinte a haderőfejlesztés nem a jelenről, hanem a jövőről szól: ha a következő húsz évben romlik a biztonsági helyzet, és esetleg katonai konfliktus lesz, akkor nem lehet majd hirtelen a kalapból előhúzni egy hadsereget.

Csiki Varga szerinte egyrészt ebbe a koncepcióba illeszkedik a mostani haderőfejlesztés, másrészt a NATO-n belüli viszonyok is megváltoztak Trump elnökségével. A korábban szinte „automatikusnak tekintett” amerikai beavatkozást, a védelmi garanciák érvényességét a Trump-adminisztráció, úgy tűnik, függővé teszi attól, hogy a többi tagállam is elvégzi-e a vállalásait, vagyis akkor érvényesek az amerikai biztonsági garanciák, ha mindenki beleteszi a magáét a kollektív védelem és válságkezelés közös feladataiba.

Fontos látni, hogy ebben egyébként nincs törés az amerikai külpolitikában, már az Obama-kormányok alatt is téma volt, hogy az európai szövetségesek nem fejlesztenek elvárható mértékben. Obamáékhoz képest Trump verbálisan keményebb politikai nyomásgyakorlást folytat, ugyanakkor Csiki Varga szerint semmilyen szinten nem reális, hogy az USA kilépjen a NATO-ból: ők hozták létre, és ők is kovácsolták egybe a szövetséget...

ITT OLVASHATÓ