2019. május 12., vasárnap

CSAK MINDEN ÖTÖDIK MAGYARNAK VAN MEG AZ ÖSSZES FOGA – HOGYAN LEHETNE MÁSKÉPP?


QUBIT
Szerző: DRAJKÓ ZSOMBOR
2019.05.12.


Van egy betegség, amelyet a 2001-es Guinness Rekordok Könyve az emberiség “leghétköznapibb” betegségeként emleget. Egy betegség, amely a Center for Disease Control and Prevention szerint az USA felnőtt lakosságának közel felét érinti, és a felnőttkori fogelvesztések leggyakoribb oka a fejlett országokban. Pedig könnyen karbantartható és kezelhető lenne, és fele ennyi problémát sem okozna, ha a betegséggel küzdők időben ellátást kapnának.

Ez a betegség a fogágybetegség, amiről most a legaktuálisabb beszélni, mivel az Európai Parodontológiai Szövetség május 12-én tartja a European Gum Health Day nevű prevenciós napot, ami Magyarországon egészséges íny napjaként fut. Az idei téma a fogágybetegségek kapcsolata más általános megbetegedésekkel, az erről szóló prevenciós kampány kidolgozásában a Magyar Parodontológiai Társaság tagjaként én is részt vettem.

A fogágybetegség vagy parodontitisz a fog anatómiai tartószerkezetének pusztulásával járó betegség, amely hosszú távon a fogak elvesztéséhez vezethet. Igazi lassú gyilkos, sok esetben csak akkor ismerik fel, amikor a fogak stabilitása már annyira meggyengült, hogy nem marad más hátra, mint a foghúzás. A fogágy szöveteinek pusztulásáért a szájüregben normálisan is megtalálható baktériumok tehetők felelőssé, mégsem minden emberben alakul ki a betegség: az egyéni tényezők, genetikai megbetegedések mellett a fogágybetegség kialakulását segíti a rossz szájhigiéné, a dohányzás vagy például a cukorbetegség is.

Nem csak a fogak betegsége

A fogágybetegséggel kapcsolatban az egyik leggyakoribb tévhit, hogy kizárólag a fogak megbetegedése. Ez az állítás egyszerűen nem igaz: bár maga a parodontitisz definíció szerint a fogak tartószerkezetét érinti elsődlegesen, a szervezeten belül egy sor másik megbetegedés vagy tünet megjelenésében lehet közvetlen vagy közvetett szerepe.

A cukorbetegséggel való kapcsolata például kettős. Egyrészt nem megfelelően kezelt és kontrollált cukorbetegeknél közel háromszoros a fogágybetegség kialakulásának rizikója, de a meglévő fogágybetegség maga is negatívan befolyásolja a cukorbetegség lefolyását: a szájüregi gyulladás jelenlétében nehezebb a vércukorszint kontrollja, nehezebb uralni és irányítás alatt tartani a diabéteszt.

A várandósok esetében különösen fontos, hogy felismerjék a fogágybetegséget. Meglévő parodontitisz esetében ugyanis megnövekszik a koraszülés, az alacsony születési súly és a preeklampszia (terhesség 20. hete után fellépő magasvérnyomás és proteinürítés) kockázata. A terhességgel összefüggő hormonális változások pedig a cukorbetegséghez hasonlóan visszahatnak a szájüregre is: várandósok esetén sokkal súlyosabbá válnak a fogágybetegség tünetei és az ínygyulladás, valamint felgyorsulhat a fogak körüli csontvesztés is.

A szív- és érrendszeri megbetegedések sem teljesen függetlenek a fogágybetegségtől. Kezeletlen fogágybeteség esetén akár két-háromszor is nagyobb lehet a szívinfarktus vagy az agyi érkatasztrófa kockázata, ami egyáltalán nem elhanyagolható.

Mindezek mellett pedig a parodontitisz az egyik leggyakoribb fogászati gócként képes a szervezet szájüregtől távolabbi területeire is baktériumokat és azok toxinjait szórni, és ezáltal ott tüneteket kiváltani. Könnyen előfordulhat például, hogy a fokozott hajhullás vagy ízületi gyulladás hátterében a fogágybetegség húzódik meg...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése