2019. május 13., hétfő

MTA: TÖBB PÉNZ KELL AZ EGÉSZSÉGÜGYRE, DE AZT ÉRTELMESEN KELL ELKÖLTENI

INDEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2019.05.13.


Amikor éppen arról szólnak a hírek, hogy Budapest 4 sürgősségi központja közül a hétvégén három nem tudott fogadni soksérüléses betegeket, a kormány pedig hónapok óta hadakozik Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézetiért, elsőre érdekesnek tűnt, hogy az MTA az egészségügy helyzetéről készített állásfoglalást. Az aktuális egészségpolitika iránt érdeklődőknek azonban feltehetően csalódást okozott a jelentés bemutatója. Külön hangsúlyozták, hogy "az állásfoglalás nem tér ki a hazai egészségügy aktuális anomáliáinak taglalására, és tudományos igényű elemzésként nem tekintendő programajánlatnak sem."

Az ugyanakkor kiderült, hogy a kormány és az Akadémia között nem szűnt meg teljesen a párbeszéd. Mint a jelentést ismertető Kosztolányi György akadémikus elmondta: állásfoglalásukat elküldték az Emberi Erőforrások Minisztériumának, ahol az egészségügyi államtitkár pozitívnak értékelte a dokumentum egyes megállapításait.

A benne olvasható sok általánosság mellett az MTA állásfoglalásának értéke talán abban rejlik, hogy nemzetközi kitekintésben és erősen felülről, szakmai szemmel tekint rá a 21. században a hazai egészségügy előtt álló kihívásokra. Az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért testületét Lovász László akadémiai elnök hozta létre 2017-ben. A testület feladata az volt, hogy tudományos igényű elemzésekkel mutasson rá az egészségügy problémáira, és ezekről tájékoztattassa a betegeket, a kórházakat, az egészségügyet irányító szakembereket és a döntéshozókat. Az állásfoglalást Kosztolányi György, az MTA Orvosi Tudományok Osztályának elnöke ismertette hétfőn az MTA székházában.

Egyfelől örömteli fejlemény, hogy a tudomány fejlődésével egyre modernebb diagnosztikai eszközök, gyógyszerek, terápiás eljárások jelennek meg, ezek azonban egyre drágábbak. Kosztolányi György látványos ábrát mutatott be arról, hogy az Egyesült Államokban az elmúlt évtizedekben milyen enyhén emelkedett az orvosok és az egészségügyi személyzet bére, miközben az orvosi technológiára fordított kiadások rohamosan elszálltak. Az új technológia azonban nem tud meglenni az ember nélkül: az egészségügyi költségek növekedésének hátterében jelentős részben a technológia működtetéséhez szükséges, speciális szaktudást elsajátító személyzet bérköltsége áll.

PÉNZ NÉLKÜL TEHÁT NEM KÉPZELHETŐ EL MODERN ÉS MŰKÖDŐ EGÉSZSÉGÜGY. A DOKUMENTUM SZERINT SZAKMAI, MORÁLIS ÉS POLITIKAI SZEMPONTOK ALAPJÁN A TÁRSADALMAKNAK ELEGET KELL TENNIÜK AZ EGÉSZSÉGÜGY FOKOZÓDÓ DOLOGI ÉS SZEMÉLYI FORRÁSIGÉNYÉNEK.

Ahogy nálunk, úgy a fejlett világban is folyamatosan emelkedik a betegek, pontosabban az egészségügyet igénybe vevők száma. Míg ugyanis régen az egészségügy elsősorban betegeket kezelt, ma a szűrések és a megelőzés bevezetésével nagy számú "egészséges" ember is megjelenik a kórházakban, orvosi rendelőkben. Mindehhez jön a fejlett társadalmakban az egyre nagyobb számú időskori generáció. Az „egészséges” öregkor önmagában is rendszeres és speciális ellátást igényel. Mára tehát elmosódott a határ egészség és betegség között, mondta Kosztolányi György...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése