2019. augusztus 19., hétfő

ÖRÖKSÉGÜNK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2019.08.18.


...engem sokkal jobban érdekelne, mi lesz az országgal és velünk a jövőben. Tisztelet az ősöknek – ha hallják -, de azért senki nem dől a kardjába, ha nem tudja, mivel mosták a fogukat István királyék, ám az már eléri az ingerküszöbünket, hogy nekünk lesz-e fogunk, ha százasával vándorolnak ki a fogorvosok az országból. Például. Békeidőben sokkal inkább erre, meg az emberi jólétre lehet és kell építeni új hazát. Ezt például Kásler Miklós nélkül nagyon is el tudom képzelni.

Sőt, a nagy magyar keresztény hazát is el tudnám képzelni, ha nem akarnának bennünket bezárni ebbe az ömlengő magyarság izébe, hanem nyitott, toleráns országban élhetnénk. Plusz lenne legalább nyolcmillió hívő. Ugye. Talán annyit felfoghatna Kásler ősmagyaros, hogy a sarki rókát sem érdekli se a környezetünkben, se Európában a folytonos nyavalygásunk, múltba esésünk, akkor, amikor a legnagyobb szükség lenne a más népekkel szembeni elfogadásra, segítségre.

Bármit elő lehet kaparni, de nekünk a jelenünk a legfontosabb, és ehhez valóban új dimenzió kell. Népszórakoztatónak talán még jó is lenne a professzor meg doktor úr, de nem nagyon van kedvünk vidámkodni, így aztán marad a szánakozásunk. Itt és most.“Úgy alakította ki keresztény államát, hogy az ősök hagyományára, hagyatékára építkezett.” – mondja Kásler minden onkológusi tudásával Álmosról. Hajlamos vagyok azt gondolni, hogy ez az ember benne van azoknak a sorában, akik még anno kezet fogtak Lenin elvtárssal; együtt mosolyogtak Rákosi elvtárssal is. Aztán róla is kiderül – ahogyan a nagy ünnepi fideszesekről, hogy bötűről bötűre fújják, mit és milyen örökséget hagyott ránk István király. De azt nem tudják, hogy ők milyen átkozott örökséget hagynak erre az országra. Ebből kilábalni sokkal nehezebb lesz úgy, hogy megérjünk még ezer évet...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.