Szerző: 24.hu
2019.09.24.
Az adatok szerint 2019 júniusában 2 021 864 öregségi nyugdíjas volt. Közülük
a minimálnyugdíj, azaz 28 500 forint alatti ellátást 17 777 fő kapott.
Itt megjegyzi a nyugdíjszakértő, hogy közülük gyakorlatilag mindenki olyan magyar időarányos résznyugdíjas, akinek más országtól származó nyugdíja is van az EU/EGT koordinációs rendeletei vagy kétoldalú szociális biztonsági megállapodások alapján.
28 500 és 49 999 forint közötti nyugdíjat 28 981 fő kap.
Erről a körről azt kell tudni a szakértő szerint, hogy egyötödük magyar időarányos résznyugdíjas, a többség azonban valóban ilyen kicsi nyugdíjat kap, mert életük során nagyon rövid szolgálati időt szereztek és nagyon kicsi kereset után fizettek nyugdíjjárulékot. Farkas András szerint az ő helyzetük érdemi javításával – például az osztrák mintájú sávos nyugdíjemelés bevezetésével – mielőbb foglalkoznia kellene a kormányzatnak.
50 ezer és 99 999 forint között kapnak 532 803-an.
100 ezer és 149 999 forint között kapnak 809 879-en.
150 és 199 999 forint között kapnak 373 958-an.
Külön megnézte azt is, hogy a nyugdíjas társadalom hatalmas többsége, 87 százalékuk, azaz 1 754 805 ember nyugdíja az 50 ezer és 200 ezer forint közötti sávba esik. Összehasonlításul: a KSH legfrisseb statisztikája szerint 239 ezer forint volt a nettó átlagkereset.
200 ezer és 299 999 forint között 220 301-en kapnak.
Ezek mögött a már magasnak minősülő nyugdíjak mögött a nyugdíjszakértő szerint hosszú – jellemzően 40 évnél hosszabb – szolgálati idő és az átlagkeresetet mindvégig többszörösen meghaladó olyan személyes kereset, jövedelem áll, amely után az érintett folyamatosan fizette a nyugdíjjárulékot.
300 ezer forint felett 38 165-en kapnak nyugdíjat.
Közülük 23-an 1 és 2 millió közötti, 9-en pedig 2 millió forint fölötti nyugdíjat kapnak.
A kiemelkedően magas nyugdíjak mögött jellemzően 50 évi vagy azt meg is haladó szolgálati idő és a karrier során mindvégig a járulékplafont elérő vagy meghaladó, a járulékplafon nélküli években pedig kiemelkedően magas jövedelem társul, amely után az érintett folyamatosan fizette a nyugdíjjárulékot. Megjegyzi, az érintett 32 fő a nyugdíjas társadalom mindössze 0,000016 százalékát képviseli.
Az átlagnyugdíj 135 ezer forint volt.
Az átlagnyugdíj az összes kifizetett nyugdíj összegének és az e nyugdíjban részesülők számának a hányadosa. Budapesten az átlagnyugdíj meghaladja a 154 ezer forintot, míg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élők átlagnyugdíja nem éri el a 116 ezer forintot.
Az átlagnyugdíj az összes kifizetett nyugdíj összegének és az e nyugdíjban részesülők számának a hányadosa. Budapesten az átlagnyugdíj meghaladja a 154 ezer forintot, míg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élők átlagnyugdíja nem éri el a 116 ezer forintot.
A mediánnyugdíj 117 500 forint volt.
A medinánnyugdíj jobban kifejezi, mennyit is kap az átlagos nyugdíjas, mert azt a középértéket mutatja, amely alatt és fölött azonos számú nyugdíjas van. A szakértő szerint a közérdekű adatigényléssel megszerzett adat ismerete azért lényeges, mert a nyugdíjrendszer fejlesztésével kapcsolatos elképzelések megítéléséhez reálisabb hátteret szolgáltathat, mint az átlagnyugdíj, amelynek összegét a nagyobb nyugdíjak felfelé torzítják.
Az átlagnyugdíj a magyarországi nettó átlagkereset 54,8 százaléka volt a 2018. decemberi adatok szerint. A budapesti nyugdíj a fővárosi nettó átlagbér mindössze 58 százaléka, míg Észak-Magyarországon az átlagnyugdíj az ottani nettó átlagbér 72,5 százaléka.
Budapesten egyetlen év alatt 4 százalékponttal (62 százalékról 58 százalékra), míg például Észak-Magyarországon 6 százalékponttal (78,4 százalékról 72,5 százalékra) romlott az utóbbi arány.
Látható tehát, hogy a nettó átlagbérek sokkal gyorsabban növekednek, mint a nyugdíjak. Ennek oka a szakértő szerint az, hogy a nyugdíjemelés kizárólag az inflációhoz kötődik és egyáltalán nem tükröződik benne a nemzetgazdasági átlagbérek növekedése.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.