2019. december 4., szerda

SZABAD SZEMMEL: VARGA JUDIT BŐSZEN VÉDI A FIDESZ POLITIKÁJÁT ÉS MAGASZTALJA ORBÁNT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.12.04.


Welt 

A magyar igazságügyi miniszter úgy véli, hogy Európában két politikus képes jövőt felvázolni a kontinens számára, az egyik közülük Orbán Viktor. Varga Judit a lapnak adott hosszú interjúban egyben reményét fejezte ki, hogy von der Leyen alatt új fejezet indul Budapest és Brüsszel viszonyában, bár mint kifejtette, ő a régen esedékes reformokat inkább mástól várja. A politikus, aki a magyar uniós irányvonalért is felelős, a jövőben sem tartja elkerülhetőnek az ütközéseket az EU-val, de azt kedvezőnek gondolja, hogy a Bizottság új első embere nyitott az új tagok érdekeire és gondjaira. Vagyis nem kioktat, hanem igyekszik megérteni ezeket az országokat. A miniszter nem ért egyet azzal, hogy von der Leyen egyszerűen csak meg akarja köszönni Kelet-Európának a megválasztásához nyújtott támogatást. Sőt, nagyon ígéretesnek tekinti annak első megnyilatkozásait. Merthogy újra kell építeni a bizalmat. Szerinte a folyamatot nem akadályozza, hogy Magyarország nem fogad be menedékkérőket, mert más területeken kiveszi részét a szolidaritásból. Hozzáteszi viszont, hogy nem jó az, amikor Brüsszel egyik pillanatról a másikra akar megoldásokat rákényszeríteni a tagokra, ahogy az a kvótákkal is történt. A jogállammal kapcsolatos aggályokra Varga Judit azt mondja, hogy a kormány folyamatosan tárgyal az unióval és a Velencei Bizottsággal, és végrehajtja az Európai Bíróság ítéleteit. Azon kívül feladta a közigazgatási bíróságok tervét. Ugyanakkor nem tudja elfogadni, hogy Magyarországot minden konkrétum nélkül, csak úgy, pellengérre állítsák. Amikor a Fidesz átírta az alaptörvényt, felkérte az ellenzéki pártokat, hogy működjenek közre, ám azok elvetették a lehetőséget. Azt is felhozza a miniszter, hogy a jogállamnak nincs általánosan elfogadott meghatározása, és éppenséggel másutt is lehetne találni komoly gondokat. Tagadja ugyanakkor, hogy a kormány ellenőrizné a sajtó túlnyomó részét, szerinte itt optikai csalódásról, megtévesztésről van szó, mert főként a netes portálok nagy többsége a rendszert bírálja. A Fidesz csupán a médiaegyensúlyt igyekszik megteremteni, a sajtó pedig piaci alapon működik. Azt azonban nem pártolja, hogy az EU a jövőben kétharmaddal határozzon külpolitikai kérdésekben, mert félő, hogy ily módon veszélybe kerülnek a kisebb tagállamok érdekei és aggályai. A Huawei erőteljes magyarországi jelenlétében ellenben nem lát veszélyt. A beszélgetésnek ennél a pontjánál került elő, hogy két vezető képes fazont adni a földrész jövőjének: Macron és Orbán, hála stabil belpolitikai hátterüknek. Mindketten azon vannak, hogy Európa jusson egyezségre az ügyben, miként viszonyuljon az oroszok, amerikaiakhoz és a kínaiakhoz.

New York Times 

Ivan Krasztev szerint a NATO eheti, jubileumi csúcstalálkozója megmutatja, milyen mély törésvonal húzódik a felszín alatt, mert kétséges, hogy Európa a jövőben bármikor is újra megbízik Amerikában. A tekintélyes bolgár elemző a vendégkommentárban rámutat, hogy minden eltérő vélemény ellenére ez ügyben konszenzus van kialakulóban az EU-ban és ez nagy változást vetít előre, noha vannak, akik abban bíznak, hogy Trump jövőre veszít és akkor valahogy minden visszazökken a régi kerékvágásba. Persze az olyan kormányok, mint a magyar és a lengyel azért szurkolnak, hogy az elnök nyerjen, ám a liberálisok feladják a reményt. Kezdenek rájönni, hogy az unió külpolitikája nem függhet attól, ki a Fehér Ház lakója. A magyarázat az, hogy számukra nyugtalanítóak a Demokrata-párti reménységek bezárkózó törekvései is, mellesleg a sort Obama kezdte. Azon kívül megrémíti őket a hidegháborút idéző összecsapás az USA és Kína között. Európa ugyanis gazdaságilag erősen kötődik Pekinghez, amit Washington nehezen tud elfogadni. Lásd a Huawei ügyét. De a legfőbb ok, hogy az itteni liberálisok rájöttek: az amerikai demokrácia immár nem a megszokott egyetértésen alapuló politikát produkálja, a hozzátartozó, kiszámítható külpolitikát is beleértve. Egy új elnökkel új rezsim érkezik és egyáltalán nem kizárt, hogy legközelebb, akár 5 év múlva megint nem olyasvalakit választanak a tengerentúlon, aki szintén ellenségnek tekinti az EU-t...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.