Szerző: VORÁK ANITA
2025.05.20.
Lázár János azzal védte a javaslatot a 444-nek, hogy az az átláthatóságot szolgálja, és minden magyar választópolgárnak joga van tudni, ha egy külföldi szervezet hatást akar gyakorolni Magyarországra.
Halász János javaslata azonban nem külföldi szervezetekre és nem is manipulatív szándékú külső szereplőkre irányul. A szöveg alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal akkor is ráütheti a külföldről finanszírozott bélyeget egy magyar szervezetre, ha az akár ezer forint támogatást kap egy kettős állampolgártól – például egy határon túl élő magyartól. Ha ez megvan, akkor azt vizsgálnák, hogy a szervezet foglalkozik-e közélettel, és veszélyezteti-e a magyar szuverenitást.
Halász János javaslata meg is mondja, mivel lehet ezt elérni: ha valaki az Alaptörvény felsorolt pontjainak értékeit „sérti, negatív színben tünteti fel, vagy azok elleni fellépést támogatja”. Pontról pontra megnéztük, hogy mik azok a témák vagy korábbi cikkeink, amik a törvénytervezet szerint okot szolgáltathatnának a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak ahhoz, hogy listára vegye a Telexet.
- Magyarország független, demokratikus jogállam.
Az ország neve után rögtön ezzel indul az Alaptörvény. Ez a mondat már az első, 2011-ben elfogadott szövegben is így szerepelt, és korábban az Alkotmánynak is része volt. Miután Orbán Viktor 2010-ben kormányra került, nemcsak az Alkotmányt cserélte le, hanem nemzeti együttműködés rendszere néven új rendszert is alapított. Ma már nemcsak a kritikusai gondolják úgy, hogy az új rendszer kialakítása a demokrácia és a jogállamiság erodálásával, lebontásával járt, hanem az Európai Bizottság javaslatára a tagállamok szinte egyhangúlag intézkedéseket indítottak „a jogállamisági elvek magyarországi megsértése” miatt. A Telex már eddig is több száz cikket írt a még mindig futó eljárásról. Az is kérdés, hogy a törvénytervezet alapján egyáltalán a határozat címét le lehetne-e írni, nemhogy részletesen beszámolni arról, hogy megkérdőjelezik Magyarország jogállamiságát.
Az is veszélyeztetné az ország szuverenitását, hogy megírtuk, az Európai Parlament jogállamisági jelentéstevője szerint Halász János törvénytervezete nagy lépés az autokrácia bebetonozása irányába.
Listára kerülhetnénk, ha arról tudósítunk, amikor egy kormányellenes tüntetésen azt skandálják, hogy fasiszta diktátor. De ez a nagyinterjú se férne bele Körösényi András politológussal, aki szerint Magyarország már autoriter rezsim demokratikus felhatalmazással, ami a saját bevallása szerint is letért a liberális jogállamisági útról. Orbán Viktor 2014-ben Tusnádfürdőn mondta el, hogy illiberális államot épít Magyarországon – jó, hogy most már nem kell azon gondolkodni, ez a beszéd átmenne-e a Szuverenitásvédelmi Hivatalon.Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.
Vajon a kormány felelősséget viselt a határain kívül élő magyarok sorsáért, amikor tavaly utcára tettek 120 háború elől ide menekült kárpátaljai magyart Kocson? Ha ezt nem is, azt a szuverenitásra leselkedő veszélynek tekinthetné Lánczi Tamás, hogy a Telex erről videóriportot készít. Azt is valószínűsíthetjük, hogy nem az a miniszterelnök sértené a határon túli magyarok és Magyarország együttműködését, aki elismerően idéz egy szélsőségesen magyarellenes román politikust, hanem azok az újságok, amelyek beszámolnak a beszédről és annak hatásairól.
Ezt a pontot már e cikkel is megsérthettük azzal, hogy leírtuk: Halász János szerint a kettős állampolgárok, így a határon túli magyarok is külföldinek számítanak, így ha szó szerint vesszük a tervezetet, a tőlük érkező támogatások miatt is listára kerülhet egy szervezet...
Az ország neve után rögtön ezzel indul az Alaptörvény. Ez a mondat már az első, 2011-ben elfogadott szövegben is így szerepelt, és korábban az Alkotmánynak is része volt. Miután Orbán Viktor 2010-ben kormányra került, nemcsak az Alkotmányt cserélte le, hanem nemzeti együttműködés rendszere néven új rendszert is alapított. Ma már nemcsak a kritikusai gondolják úgy, hogy az új rendszer kialakítása a demokrácia és a jogállamiság erodálásával, lebontásával járt, hanem az Európai Bizottság javaslatára a tagállamok szinte egyhangúlag intézkedéseket indítottak „a jogállamisági elvek magyarországi megsértése” miatt. A Telex már eddig is több száz cikket írt a még mindig futó eljárásról. Az is kérdés, hogy a törvénytervezet alapján egyáltalán a határozat címét le lehetne-e írni, nemhogy részletesen beszámolni arról, hogy megkérdőjelezik Magyarország jogállamiságát.
Az is veszélyeztetné az ország szuverenitását, hogy megírtuk, az Európai Parlament jogállamisági jelentéstevője szerint Halász János törvénytervezete nagy lépés az autokrácia bebetonozása irányába.
Listára kerülhetnénk, ha arról tudósítunk, amikor egy kormányellenes tüntetésen azt skandálják, hogy fasiszta diktátor. De ez a nagyinterjú se férne bele Körösényi András politológussal, aki szerint Magyarország már autoriter rezsim demokratikus felhatalmazással, ami a saját bevallása szerint is letért a liberális jogállamisági útról. Orbán Viktor 2014-ben Tusnádfürdőn mondta el, hogy illiberális államot épít Magyarországon – jó, hogy most már nem kell azon gondolkodni, ez a beszéd átmenne-e a Szuverenitásvédelmi Hivatalon.Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését, közösségi önkormányzataik létrehozását, a szülőföldön való boldogulásukat, valamint előmozdítja együttműködésüket egymással és Magyarországgal.
Vajon a kormány felelősséget viselt a határain kívül élő magyarok sorsáért, amikor tavaly utcára tettek 120 háború elől ide menekült kárpátaljai magyart Kocson? Ha ezt nem is, azt a szuverenitásra leselkedő veszélynek tekinthetné Lánczi Tamás, hogy a Telex erről videóriportot készít. Azt is valószínűsíthetjük, hogy nem az a miniszterelnök sértené a határon túli magyarok és Magyarország együttműködését, aki elismerően idéz egy szélsőségesen magyarellenes román politikust, hanem azok az újságok, amelyek beszámolnak a beszédről és annak hatásairól.
Ezt a pontot már e cikkel is megsérthettük azzal, hogy leírtuk: Halász János szerint a kettős állampolgárok, így a határon túli magyarok is külföldinek számítanak, így ha szó szerint vesszük a tervezetet, a tőlük érkező támogatások miatt is listára kerülhet egy szervezet...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.