Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.07.04.
2. Az átalakítás kudarcának beismeréseként Orbán Viktor és kormánya valószínűleg kényszert érzett arra, hogy a sakktáblát jól látható és drasztikus, sőt büntető jellegű intézkedéssel felborítsa. Az új terv szerint négy kutatóközpont (összesen 20 bölcsészettudományi, nyelvészeti, társadalomtudományi és közgazdasági kutatóintézet) kerül át a hálózatból Magyarország legnagyobb egyetemére, az ELTE-re, amely azonban egyúttal az ország egyik legalacsonyabb szinten finanszírozott egyeteme. A kormány az ELTE választott rektorára (jelenleg még rektorhelyettes), Darázs Lénárdra és a kutatóhálózat (HUN-REN) elnökére, Gulyás Balázsra osztotta ki az „önkéntes” szerepét: úgy tettek, mintha ők kérték volna a négy kutatóközpont leválasztását és összevonását az egyetemmel. Az elcsatolás kezdeményezőjeként az ELTE megválasztott, de csak augusztus 1-én hivatalba lépő rektora lépett fel. A HUN-REN kutatóhálózat jelenleg nyolctagú Irányító Testülete botrányos szavazáson fogadta el a megválasztott rektor ajánlatát: a döntés után három tag lemondott. Ezzel párhuzamosan a Magyar Tudományos Akadémia határozottan állást foglalt a kutatóhálózat egyben tartása mellett, de azt is vállalta, hogy visszaveszi az érintett kutatóközpontokat, ha leválasztásuk mégis elkerülhetetlen volna. Az Irányító Testület azonban erre a nyilvánosan bejelentett ajánlatra sem reagált.
Az ELTE megválasztott rektora azt tervezi, hogy a központi utasítást az egyetemi szenátus közreműködésével hajtja végre, az egyetemi autonómia látszatát keltve. Az elcsatolásról azonban a magyar kormány dönt. A szenátus csak az annektálás jogi formájáról, a kutatóközpontok beolvasztásának néhány technikai kérdéséről szavazhat, és a javaslatot csak néhány nappal a szűk határidővel, 2025. július 7-re összehívott rendkívüli szenátusi ülés előtt kapja meg.
A négy kutatóközpont leválasztását sem a kutatóhálózat vezetése, sem a kormányzat nem indokolta. Az ELTE vezetősége azt hangoztatja, hogy a fúziót a nemzetközi eredménytáblákon való előrejutás lehetőségének tekinti. Az egymásnak ellentmondó magyarázatok közül az egyik szerint a három nagy tudományterületen dolgozó kutatók között nincs együttműködés a hálózaton belül, ám ez az érvelés is alaptalan. Nem történt előzetes egyeztetés az érintett kutatóközpontok főigazgatóival, a húsz kutatóintézet vezetőivel és dolgozóival. A kutatóközpontok vezetősége az elcsatolás tervének váratlan bejelentése után azonnal hivatalos felmérést indított az intézetek dolgozói körében, amelyen a szavazás eredménye a tervezett szervezeti átalakítás átlagosan 90%-os elutasítása volt.
3. Folytatva a színjátékot, a kormány 2025. június 24-én kiadott két határozatában „tudomásul vette” az Irányító Testület és az egyetem vezetésének döntéseit, mintha a kutatóközpontok leválasztása nem a kormány szándéka lett volna. Emellett a kormány hajlandóságot mutatott arra, hogy a szánalmasan alacsony bérek emelésére biztosítsa a régóta ígért többletfinanszírozást, de már csak a kutatóhálózat fennmaradó részében. A többletforrást eddig azért tartották vissza, mert azt állították, hogy annak előfeltétele a kutatóhálózat átalakításának befejezése. Ezt a folyamatot viszont – minden indok nélkül – ahhoz kötötték, hogy az Akadémia eladja az államnak a kutatóhálózat által használt vagyonát. A kutatóközpontok főigazgatói elsősorban az intézetek működtetéséhez szükséges többlettámogatás ígérete miatt egyeztek bele a 2024 novemberében megkezdett átalakítás tervébe, mivel egyes intézetek költségvetése 2024-ben még nominálisan is 10–12%-kal csökkent. Most azonban az Akadémia közölte, hogy a közgyűlés tavalyi döntése az államnak eladandó és a kutatóhálózat tulajdonába kerülő vagyonról a teljes kutatóhálózatra vonatkozóan született, ezért a kutatóközpontok leválasztásának terve miatt újabb közgyűlési határozat szükséges az esetleges vagyonátadáshoz. Ez azt jelenti, hogy az Akadémia a közeljövőben nem fogja eladni az ingatlanokat az államnak. Ugyanakkor az Akadémia azt is nyíltan kijelentette, hogy a kutatóhálózat szétválasztását elhibázott döntésnek tartja.
https://mta.hu/.../az-mta-elnoksegenek-allasfoglalasa-a...
Az alacsony fizetések hirtelen, a korábban követelt feltételek teljesítése nélkül történő emeléséről szóló döntés azt bizonyítja, hogy a kormány minden szereplőt megzsarolt az átalakítás és az Akadémia vagyonának megvásárlása érdekében. Az alacsony fizetések emelése a két feltétel egyikétől sem függött, azokkal nem volt semmilyen logikai kapcsolatban. A jelenlegi tervek szerint viszont a leválasztásra ítélt kutatóközpontokat azzal is bünteti a kormány, hogy az ott dolgozókra már a hálózatban maradó kutatóintézetekkel azonos mértékű fizetésemelés ígérete sem vonatkozik. Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a kormány és a HUN-REN vezetése végig hazudott a kutatóhálózat főigazgatóinak, dolgozóinak és a Magyar Tudományos Akadémiának. Ezt az is bizonyítja, hogy a kutatóhálózat vezetése hirtelen és váratlanul feladta a négy kutatóközpontot és ezzel a hálózat integritását, amelynek fontosságát 2019 óta, az egész eddigi sikertelen átalakítás során is erőteljesen hangsúlyozták. Tragikus ismét megtapasztalni, hogy a kormány továbbra is önkényes és megalapozatlan tudománypolitikát folytat: újabb radikális szervezeti átalakítást hajt végre előzetes hatásvizsgálattal alátámasztott alapos tervezés, az érdekeltekkel folytatott érdemi párbeszéd és bármiféle indoklás nélkül. A kutatóközpontok leválasztása és elcsatolása nemcsak a kutatóhálózat, hanem az ELTE még megmaradt autonómiáját is súlyosan sérti.
Garancia semmire nincs. Orbán Viktor hatalmi játéka rohamtempóban folytatódik: már a parlamentet sem használja fel arra, hogy törvényt hozzon a kutatóhálózat átalakításáról, hanem ugyanerre a célra, gyorsított eljárással egyszerűen kormányhatározatokat ad ki, semmibe véve az Országgyűlés által tavaly decemberben elfogadott törvény rendelkezéseit.
————————–
A Lendület és ERC kutatócsoportok vezetői 2025. június 21-én a miniszterelnöknek címzett nyílt levélben tiltakoztak a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat bölcsészet- és társadalomtudományi kutatóközpontjainak az ELTE-hez csatolása ellen:
https://www.lendulet2019.info
Képünkön: A Magyar Tudományos Akadémiát (MTA) kutatóhálózatától megfosztó parlamenti döntés ellen tüntető kutatók az Akadémia alapítója, gróf Széchenyi István szobrának talapzatánál 2019. július 2-án.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.