RENDKÍVÜLI: A TIBORCZ-KÖR VISSZAADOTT VALAMIT A KÖZNEK – DE EZEN IS KERESETT 3 MILLIÁRDOT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRIS
2025.07.18.

A miniszterelnök vejéhez sorolt privát alapok nonstop üzletelnek az Orbán-kabinettel. Olcsón vásárolnak, emellett kölcsönt, tőkebefektetést és ingyenpénzt kapnak, néha pedig jó áron értékesítenek ezt-azt az államnak. Ami ez utóbbit illeti: eddig csak új portékákat – irodatömböket, naperőműveket – sóztak rá a kormányra, korábban privatizált régi javakat nemigen szolgáltattak vissza a köznek. Most ez is megtörtént: az Andrássy úti volt MÁV-palotát továbbították a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemnek – vette észre a Válasz Online. Ám szó sincs jótékonyságról: 3 milliárd forintot ezen is keresett a Tiborcz-kör.

Alig tettük ki a pontot hétfői cikkünk végére, amely a kormányfő vejéhez közeli magántőkealapok és a most zajló műemlék-privatizáció esetleges „kölcsönhatásait” vizsgálja, már jött is a Financial Times összeállítása Tiborcz Istvánról. Melyben a főszereplő klasszikus üzletemberként igyekszik körülírni önmagát – noha lapunk rendre igazolja, hogy a vele rokonítható privát pénzalapok alig találkoznak piaci versenyhelyzettel. A biznisz valamelyik végén vagy oldalágán mindig ott az állam. A svábhegyi gyermekkórház óriási ingatlanhagyatékának magánosításakor például a kormányzat eladói szerepben volt, a szerencsés vevő pedig az Orbán Ráhel férjével összeépült Central European Ingatlanalap (CEI) lett. A kabinet máskor vissza nem térítendő milliárdokkal segítette a Tiborcz-stáb hotelprojektjeit – a Magyar Turisztikai Ügynökség által lebonyolított Kisfaludy-pályázatokon. Központi tőkebefektetés is jutott a magántőkealap-hálózatnak: nemrég írtuk meg, hogy ezekbe az érdekeltségekbe összesen legalább 203,4 milliárd forintot pumpált a magyar állam. A kormányzati bankokat is beállították a donorok sorába; legutóbb az Exim „tolta meg” 65 milliárd forintnyi óriáshitellel a magántőkealapos elitklub Sofitel-beruházását a Lánchíd pesti hídfőjénél.

Mindemellett az is elő-előfordul, hogy hatalom tényezői a Tiborcz-társaság eladói igényeit elégítik ki közpénzből. Mint jeleztük, épp jókora felárral veszik meg – és alakítják kormányzati negyeddé – a Dürer Park két tömbjét, a zuglói városközpontban épülő hét irodaházat, valamint a Kopaszi-gátnál lévő BudaPart-városrész új objektumait. Továbbá: elkezdték felvásárolni a miniszterelnök vejéhez kötődő napelemparkokat is. Ezeket a projekteket az állam már a beruházási szakban támogatta, majd amikor az egyetlen kockázatosabb fázis, a tartós üzemeltetés következne, hirtelen még ezt a terhet is leveszi a magánfejlesztők válláról – és sokévnyi remélt hasznot tesz a zsebükbe egyetlen mozdulattal. Érdekesség, hogy a kormányzat eddig csak modern, újonnan épített ingatlanoktól, naperőművektől szabadította meg a Tiborcz-csapatot. Most azonban egy patinás Andrássy úti palota, a 2021-ben privatizált volt MÁV-székház került újra közkézre, pontosabban a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem (BGE) és az intézményt fenntartó, állami alapítású közérdekű vagyonkezelő alapítvány közös tulajdonába.

Hogyan jutottunk idáig? Hogyan vesztette el – majd nyerte kvázi vissza – közvagyon jellegét az egykori Magyar Királyi Államvasutak igazgatóságának épületegyüttese? Mi köze mindehhez Tiborczéknak, illetve a cikkünk elején említett CEI nevű ingatlanalapnak? És: mennyit kerestek az ügyleten a mostani eladók? Ezekre a kérdésekre válaszolunk alább...

ITT OLVASHATÓ