Szerző: ÉLŐ ANITA
2025.09.19.
A győri kórház onkológia szakrendelésén elhelyezett kamera hat egészségügyi dolgozó, köztük az osztályvezető főorvos lebukását okozta, akik a tilalom ellenére fogadtak el hálapénzt a betegektől. Az üzletszerűen elkövetett vesztegetés miatti vádemelés rámutatott arra, hogy a hálapénz az 2021-ben történt betiltása óta is létezik. Szerencsére messze nem olyan arányban, mint korábban, de azért jelen van. Hat egészségügyi elleni vád az onkológián azért is elgondolkodtató, mert a daganatos betegek gyógyítása nem számított a kiemelkedő hálapénzes szakmák közé. Mi lehet akkor a szülészeteken? – kérdezhetik sokan. Korábban a legtöbb borítékot ott csúsztatták az orvosoknak a sebészet mellett.
A hálapénz megszüntetése történelmi fontosságú lépés, ami számos pozitív hatással jár. Ám nem pusztán azzal.
Korábbi cikkeinkben és podcastjainkban a következő problémákat azonosítottuk a szülészeteken:
- A paraszolvencia tiltásának következtében korlátozták a szabad intézmény- és orvosválasztást. A nők az éppen szolgálatban levő, gyakran először látott orvossal és szülésznővel kénytelenek szülni. Visszatérő panasz a személyre szabott gondoskodás hiánya, ami miatt sokan a magánellátást választják. A fővárosban már minden harmadik, negyedik szülés magánklinikán történik.
- A szabad orvosválasztást úgy korlátozták, hogy nem biztosították az egységes szakmai szemléletet a kórházakban. Ez legkönnyebben a császármetszések elképesztő mértékű szórásán figyelhető meg. Noha elsősorban orvosszakmai okok vezethetnek a műtéti szüléshez, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) adatai arra utalnak, hogy legalább ilyen hangsúlyos a helyi szokásrend, vagyis az, ki melyik intézményben szül. 2024-ben a fővárosban 30 és 56 százalék között szórt a műtétek száma, a Szent Imre Kórházé volt a legalacsonyabb, a Honvéd Kórházé és a Semmelweis Egyetemé a legmagasabb. A vidéki Magyarországon a legjobb adat 27 százalékkal Győré, a legrosszabb pedig 52 százalékkal Esztergomé.
- Miközben az elmúlt évtizedekben a szülészetek bezárása volt a meghatározó trend, 2021 óta jelentős méretű magánszülészetek jöttek létre a fővárosban. Emiatt három-négy nagy kórházénak megfelelő osztályt kellett feltölteni orvosokkal és szülésznőkkel úgy, hogy nincs másik orvoskar, vagyis a meglevő „stábot” kellett kettéosztani úgy, hogy az állami intézmények is működőképesek maradjanak. Ugyanez a folyamat lezajlott vidéken is, egyrészt a fővárosi magánkórházakba ingázó orvosok révén, másrészt a megerősödő magán-nőgyógyászati szakrendelők miatt.
- Mindez akkora szülész-nőgyógyász szakorvoshiányt okozott, hogy ma a szülési folyamatokat gyakran nem a nők és a babák természetes igényeihez, hanem a munkaszervezés optimalizálásához igazítják.
Erre utal, hogy miközben a hálapénz kivezetése miatt az elemzők a császármetszések számának csökkenését várták, a közkórházakban tíz éve kevesebb szülészeti műtétet végeztek, mint 2024-ben. Összességében pedig az elmúlt években is nőtt a császármetszések aránya, és éppen a magánszülészetek forgalmának bűvülésével. Még a legrosszabb mutatójú állami kórház császármetszési arányszáma is kedvezőbb a legjobb magánkórházakénál, ahol 70-80 százalékos értékeket érnek el.
Írásunkban azt mutatjuk meg, hogy mindez még arra is hatással van, mely napokon születik a legtöbb kisbaba Magyarországon.
Hétvégén csúszik a boríték?
A Válasz Extra podcastsorozatban vendégeink beszéltek arról, hogy a szabad intézményválasztás korlátozása óta sokan úgy választanak magánorvost, hogy az „bevigye” a kismamát az állami munkahelyére, vagyis a kiválasztott szülészetre. A természetes születés hívei így tudják elkerülni, hogy például a körzetes, 50 százalék feletti császármetszési aránnyal dolgozó kórházba kerüljenek, és be tudnak jutni akár egy 30 százalék körüli műtéti arányú szülészetre. Vagy egy olyan intézménybe, amelynek betegellátási kultúrája magasabb szintet képvisel, amiről a nők tucatnyi Facebook-csoportban tájékoztatják egymást...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.