Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2025.10.28.
Magyarországon sokan úgy látják, hogy Orbán Viktor miniszterelnök
politikája a gazdagabb társadalmi rétegeknek kedvez – egyebek közt ezt emeli ki a Deutsche Welle német közszolgálati portál írásos összefoglalója abból a helyszíni videóbeszámolóból, amely az ország jelenlegi politikai közhangulatát igyekszik feltérképe.
Fél évvel a választások előtt a Magyar Péter vezette, jobbközép irányzatú ellenzék vezet a Fidesz előtt, de a Deutsche Welle hangsúlyozza: még nem dőlt el, hogy sikerül-e legyőzni a hosszú ideje kormányon levő Orbánt.
Sokan elégedetlenek a gazdasági helyzettel, és azt remélik, hogy az új kormány nem fogja folytatni az ország kifosztását, hanem az egészségügyről, az oktatásügyről és a közlekedésről gondoskodik majd. Ha azonban az ellenzék meg is nyeri a választásokat, abban az esetben, ha nem lesz kétharmados többsége, Orbán törvényeivel kell majd együtt élnie, és az ilyen sarkalatos törvényi területek közé tartozik a választójog, a bírák kinevezése, illetve a média szabályozása is. A videóriportban elhangzik, hogy felmérések szerint a lakosság 29 százaléka ma még nem döntött a pártrokonszenvéről, és hogy ezek az emberek hova fognak állni, az nagyban függ attól, hogy Magyar Péter meg tudja-e győzni őket, hogy képes lesz megoldani a gazdasági problémákat.
És most megint egy kis jogászkodás,
de érdemes megemlíteni a kérdést, mert valós következményekkel járhat. A nemzetközi jogrend támadás alatt áll, és az Európai Unió keresi annak a módját, miként nyújthat támogatást a Nemzetközi Büntetőbíróságnak – ismerteti a Reuters Kaja Kallasnak, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a kijelentéseit, amelyek a belgiumi Bruges-ben, a College of Europe elnevezésű ottani egyetemen hangzottak el.
A hírügynökség magyarázatként emlékeztet arra, hogy az Egyesült Államok idén szankciókkal sújtotta az angol rövidítés alapján ICC-ként emlegetett igazságszolgáltatási testület hat bíráját és három ügyészét, beleértve a főügyészt is, valamint szankciók elrendelését fontolgatja az egész bírósággal szemben. A Reutersnek ez a cikke ugyan nem fejti ki, de a szövegben elhelyezett linkek olyan korábbi beszámolókra mutatnak, amelyekből kiderül, hogy Washington az izraeli kormányzati vezetőkkel szembeni fellépés miatt vette célkeresztbe az ICC-t.
Kallas a bruges-i egyetemen azt hangoztatta, hogy széles körű támadás folyik a németközi jogrend, az emberi jogok, a nemzetközileg elfogadott normák és az ezek érvényesítése érdekében létrehozott intézmények ellen. Az EU régóta erőteljesen támogatja az ICC-t, de vannak hiányosságai is - tette hozzá.
Idézet következik. „Egy tagállam bejelentette azon szándékát, hogy kivonul az ICC-ből, de az összes tagállamot jogilag kötik azok a döntések, amelyeket a Tanács elfogadott, beleértve az ICC támogatásáról szóló, a kivonulás esetére is érvényes döntést” – fogalmazott az unió külügyi főbiztosa. Ezzel arra utalt – válik világossá a Reuters magyarázatából –, hogy Magyarország ugyan bejelentette kivonulási szándékát, de mivel a Tanács az EU-tagokra nézve kötelező döntést hozott az ICC támogatásáról, Budapest a Nemzetközi Büntetőbíróságból való tervezett kilépéssel sem szabadul a testület támogatását előíró kötelezettsége alól. Kaja Kallas elmondta: Brüsszelben vizsgálják az összes lehetőséget – beleértve mérséklő hatású intézkedéseket – annak érdekében, hogy az ICC segítségére legyenek ebben a küzdelemben.
Végül szenteljünk néhány mondatot annak,
hogy az APA osztrák hírügynökség – miként az a bécsi Der Standard tudósításátvételéből kiderül – arról számol be, hogy Lázár János építési és közlekedési miniszter kritikával illeti a Strabag osztrák építőipari vállalatot, amiatt, hogy csúszik az M30-as autópálya Miskolc és Szikszó közötti szakaszának a felújítása, aminek e hónap végén kellett volna befejeződnie. A cikk szerint a Strabagnak címzett szemrehányások nem csupán a garanciális teljesítési határidő be nem tartására vonatkoznak, hanem arra is, hogy az osztrák cég úgymond félrevezeti a közvéleményt, és felmerül a pénzügyi ellentmondások gyanúja a koncessziós szerződéssel kapcsolatban. Lázár azt ajánlotta a Strabagnak, hogy gondosan készítse elő ellenőrzés végett az elmúlt évek összes teljesítési igazolását.
A miniszter szükség esetén jogi eljárást helyezett kilátásba a céggel szemben. Az ellenőrzés kiterjed a Strabag leányvállalatára, az Alföldi Koncessziós Autópálya – vagyis: AKA – Zrt.-re is, mert a Strabag és az AKA meg akarja hosszabbítani a 2031-ben lejáró koncessziós szerződést. Az osztrák médiabeszámoló szerint a magyar kormánynak ez nem áll szándékában, hanem az állam számára kedvezőbb feltételeket akar elérni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.