Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.11.15.
Kétszer is megosztottam a 444 videóját a kormányzati lejáratókampányokról (de hát három a magyar igazság: https://444.hu/.../valotlanul-fekete-kampanyok-az-orban...).
2018 nyarán, néhány hónappal a parlamenti választások után az izraeli Black Cube nevű magánhírszerző cég gyakorlatilag elismerte, hogy ő áll a magyar civil szervezetek megfigyelése mögött. A 2018-as országgyűlési választási kampányban magyar és nemzetközi civil szervezeteket próbáltak lejáratni titokban készített hangfelvételek segítségével. Egy csapat külföldi álnéven, nem létező cégek nevében kért találkozókat civil vezetőktől, és arra próbálták rávenni őket, hogy politikailag kényes dolgokat mondjanak ki. A titokban készített, megvágott hangfelvételeket aztán a kampányban igyekezett felhasználni a kormánypárti sajtó.
2021-ben Dezső András Fedősztori címen könyvet írt erről, azt gondolná az ember, hogy ezzel vége a történetnek. Nos, a LinkedIn pár napja közölte, hogy a Black Cube izraeli magán kémcég a LinkedInt használta fel a 2022-es magyar országgyűlési választások előtt magyar aktivisták és újságírók elleni lejárató kampányhoz. A Microsoft tulajdonában lévő szakmai közösségi platform egyik kutatója szerint az izraeli székhelyű Black Cube álprofilok hálózatát hozta létre, amelyek hamis álláshirdetések segítségével teremtettek kapcsolatot a platformon a célpontjaikkal. Ezt követően a célpontok némelyikével platformon kívüli videóbeszélgetésekre került sor. Az ezekből a beszélgetésekből kiragadott rövid részletek aztán óriási nyilvánosságot kaptak a kormányzati médiában a tavalyi választás előtt.
A 2021-ben kirobbant Pegasus botrány még nagyobb port vert fel: izraeli kémszoftverrel figyeltek meg ellenzékieket, civileket, újságírókat. Azért akkora por nem volt, hogy következménye legyen, Magyarországon a jogsértő megfigyelés is törvényes: az elrendelésének nincsenek szigorú feltételei, és azt nem független szerv, hanem az igazságügyi miniszter engedélyezi. A művelet egésze felett a függetlennek szintén nem nevezhető adatvédelmi hatóságnak (a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság) lenne lehetősége kontrollt gyakorolni, amely azonban bizonyította, hogy nem alkalmas erre a feladatra (egyáltalán nem vizsgálta ugyanis, hogy maga a fennálló jogi rezsim jogsértő, hanem azt nézte csak meg, hogy ezeknek az egyébként a megfigyelést törvényesen lehetővé tevő szabályoknak megfeleltek-e a pegasusos megfigyelések, természetesen azt találta, hogy igen, megfeleltek). Miután pedig a megfigyelés véget ért, a célszemélyeknek lehetetlen hozzáférniük a megszerzett adatokhoz: egyrészt nem is értesülnek róla, hogy megfigyelték őket, másrészt nincs olyan független szerv, amely jogosult lenne egy ilyen érintetti panasz nyomán érdemben vizsgálni a titkosszolgálatokat.
A következő választás 2026-ban lesz (ha még lesz), remélem megint több millióan nem fognak szavazni, hiszen milyen már az ellenzéki választék.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.