GAZDAGODÓ EGYHÁZAK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: HUSZÁR ÁGNES
2025.10.31.

Pár hete újságok címoldalán jelent meg a hír, hogy a Dunamelléki Református Egyházkerület egy nyaralót vásárolt Balatonbogláron.1 Az ár nem volt kevés, 1,1 milliárd forint, de illetéket úgysem kellett fizetniük, ez alól az egyházak egységesen mentesülnek Magyarországon. Kérdés persze, szüksége van-e az egyházkerületnek ekkora üdülőingatlanra a magyar tenger partján. A 2022-es népszámlálás adatai ugyanis jelentős csökkenést mutattak az egyházakhoz kapcsolódó hívek számában.

A magyar lakosság több mint fele egyik felekezethez sem kötődik, derült ki az adatokból, a magyarországi reformátusok száma pedig történelmi mélységbe, egymillió alá csökkent. 2001-ben még 1,6 millióan vallották magukat a felekezethez tartozónak, a fogyatkozás tehát riasztónak is nevezhető. A felekezethez tartozó miniszterelnök erről nyilván mit sem tud, ezért nyilatkozott úgy egy osztrák lapnak nemrégiben, hogy a magyarok többsége református. A lakosság tíz százalékát is alig kitevő Magyar Református Egyház így is a második a hívek számát tekintve – az elmúlt tíz évben több mint egymillióval fogyatkozó – katolikus után.

De nem ezért váltott ki érdeklődést, sőt ellenszenvet a hír, hanem az egyházkerület püspökének személye okán. A Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke még mindig Balog Zoltán, akit már sokan, sokszor szólítottak fel lemondásra a kegyelmi ügyben játszott szerepe miatt. Szülővárosa megfosztotta díszpolgári címétől, még az egyházalapító Kálvin téri szobrának kezében is megjelent egy lemondását követelő felszólítás. Balog püspököt mindez nem rázza meg, nem gondolkoztatja el, marad súlyos koloncként egyháza nyakán, valószínűleg egészen a 2026-os őszi egyházi választásokig.
*
A kérdés, amit sokan feltettek a nyaralóvásárlás kapcsán: miből telik erre az egyházkerületnek? Az egyre csökkenő számú hívek adományaiból aligha. A Magyarország és a Magyarországi Református Egyház közötti, 2017-ben megújított megállapodás viszont nagyvonalú támogatást biztosít az egyház hitéleti, oktatási, karitatív és egyéb feladatainak ellátására.2 A rendszeres és számszerűsíthető támogatáson felül az egyház egyéb ajándékokat is kaphat, a megállapodás III. fejezetének 26. cikkelye ugyanis így szól: „A Kormány lehetőségei szerint további rendkívüli támogatást biztosít a Református Egyház által meghatározott célokra.”

A 2022. LXXVIII. törvény lehetővé tette továbbá bizonyos önkormányzati és állami tulajdonú ingatlanok egyházakhoz kerülését. A bevett egyházak éltek is a lehetőséggel, csak az evangélikusok mutattak önmérsékletet, s utasították vissza azt.3 A magyar kormány az elmúlt másfél évtizedben bőkezű ajándékozónak bizonyult, összesen 270 ingatlant adott át a magyarországi bevett egyházaknak...

ITT OLVASHATÓ