2025. november 2., vasárnap

KÉM HÁTÁN KÉM – MAGYARORSZÁG EGY NAGYHATALMI JÁTSZMA KÖZEPÉBE CSÖPPENT, A SAJÁT KORMÁNYA LETT A LEGNAGYOBB NEMZETBIZTONSÁGI KOCKÁZAT A SZÁMÁRA

KENTAURBESZÉD / NÉPSZAVA
Szerző: TELKES ANDRÁS
2025.11.02.


Felfordult világunkban mindenhol kémekről és titkosszolgálatokról hallani. Nem maradnak ki ebből a nagyok, de egyes kicsik is mindent megtesznek, hogy e téren „benne legyenek a tévében”. Jelen írásban az egyik „kicsi” és az egyik „nagy” a két főszereplő...


...Miközben a magyar miniszterelnök azt gondolja, hatékonyan mozgatja a szálakat, valójában csak eszköz Putyin kezében. Ő nemcsak országa elnöke, hanem első számú titkosszolgája is. A Magyarországgal kapcsolatos eminens orosz érdek, hogy Orbán Viktor megőrizze hatalmát, és közben az ország az EU és a NATO tagja maradjon. Addig értékes, amíg bent van: belülről oszt meg és bomlaszt.

A közelmúlt híre – a tervezett, majd elmaradt Putyin-Trump találkozó Budapesten – ebből a szempontból is értékelendő. Az oroszok alaposan felkészültek Trump személyiségéből. Megértették, hogy Trump egy olyan, levehetetlen szemüvegen keresztül nézi a világot, amelyre személyes szocializációja írta fel a receptet, s amelyről azt hiszi, azon keresztül mindent helyesen lát. Ám a szemüveg lencséin ott a hübrisz, az erőszakosság, a direkt és durva nyomásgyakorlás, a részletek iránti érzéketlenség, az „enciklopédikus tudatlanság” (a tudás lenézésének) szűrője. Az oroszok megértették, hogy Trump képtelen a világpolitika és -gazdaság szövetének érdemi átlátására. (Közben számottevően meggyengítette az USA nemzetbiztonságát, lojalistákra bízva az amerikai szolgálatok vezetését, és humánpolitikai vérengzést végrehajtva a külügyminisztériumban és a Nemzetbiztonsági Tanácsban.) Az oroszok látják, Trumpot nem meggyőzni kell, hanem hízelegni neki. Várható volt az alaszkai találkozó kudarca után, hogy előbb-utóbb megtalálják a módját az amerikai elnök újabb átverésének, totális megvezetésének.

A budapesti találkozó ötlete nem azért merülhetett fel, mert Putyin és Trump szereti Orbánt, hanem azért, mert elsősorban orosz érdek lett volna: az orosz elnök két legyet üthetett volna egy csapásra.

Még az elmaradt találkozó is lehetővé tette Moszkva számára a további időhúzást végső ukrajnai és nagyhatalmi céljainak feladása nélkül, továbbá a háború folytatását, egyelőre Ukrajna katonai megerősítése nélkül (az amerikai Tomahawk-ok átadása Kijevnek egyelőre lekerült a napirendről). Másfelől a találkozó segítette volna Orbán hatalomban maradását. Az eseménnyel a miniszterelnök jó időre uralhatta volna a külpolitikai napirendet. A Tiszának se most, se később nincs esélye hasonló súlyú külpolitikai mondandóval előrukkolni, csak valami igen ütős belpolitikai kérdéssel tarthatja fenn a diskurzusban a stratégiai kezdeményezést. Ráadásul az ellenzék bármilyen külpolitikai megnyilvánulása keretezhető háborúpártiságként. Ez a forgatókönyv 2022-es választásokon egyszer már – igazságtartalmától függetlenül – bejött. A találkozónak csupán az ötlete Orbánt nemzetközi súlyú politikusnak mutatta be (mindkét elnök kiemelte személyes „békepárti” szerepét), és zavarodottságot okozott a NATO-ban és az EU-ban egyaránt: őket megint teljesen kihagyták. Ez természetesen nincs ellenére az amerikai elnöknek sem, aki szintén eszközként használja Orbánt az EU gyengítésére. Bár a találkozó elmaradása átmeneti kudarc Orbán számára, egy esetleges, a választásokhoz közelebb eső Trump-Putyin „békecsúccsal” mégis jobban járna. Minél közelebb esne az április 12-ei megmérettetéshez, annál hatékonyabb lenne az ellenzék és az EU „háborúpártiságának” hangsúlyozása a kampányban.

A nagybani játszmák mellett az oroszok gondosan ügyelnek arra, hogy Budapesttel úgy erősítsék az együttműködést, vagy olyan magatartásra késztessék, hogy az minél nagyobb bizalmatlanságot váltson ki a NATO-ban és az EU-ban egyaránt. E tekintetben példátlan „kezdőlövés” volt az orosz hírszerző szolgálat (SZVR) augusztus 13-ai közleménye, amelyben az EU-t azzal vádolta meg, hogy a Tiszát akarja hatalomra juttatni. A magyar kormányzati reakció (az SZVR-nek igaza van) lényegében tudatos összejátszást jelent az orosz hírszerzéssel. Egy másik, szeptember 30-i SZVR-közlemény (az ukránok ún. „idegen zászlós” művelettel tervezik felelőssé tenni Moszkvát lengyelországi és romániai szabotázs akciókért) pedig lényegében a magyar kormányközeli médiumok által felerősített álhír alapján jelenhetett meg. Mindez szerves része az orosz titkosszolgálati befolyásolásnak. Az SZVR más relációban is adott ki hasonlókat: Európa meg akarja szállni Moldáviát (IX. 23.); Szerbiában „Euromajdan készül” (IX. 15.); az angolok készülnek hamis zászlós műveletre (X. 6.). Várható, hogy Magyarországgal kapcsolatban is lesznek még hasonló, befolyásolási célú közlemények.

A magyar hatalmi berendezkedés megtartásához fűződő orosz érdek valószínűsíti, hogy orosz részről aktívan alkalmaznak hagyományos hírszerzési módszereket is. Így az ügynökhálózat építését olyan kiemelt célokban, mint az államigazgatás, illetve a Fidesz és a Tisza Párt. Kell az információ minden területről, ami befolyásolhatja a választások kimenetelét, az oroszbarát magyar kül- és gazdaságpolitikát. Elengedhetetlen ez arra az esetre is, ha a Tisza nyerné a választásokat. Fontos orosz érdek lenne a Fidesz mihamarabbi visszatérése. Természetesen mindehhez ugyanolyan fontos a technikai hírszerzés folytatása is; mint tudjuk, ennek például a külügyminisztérium rendszereiben már komoly „hagyományai” vannak...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.