2025. november 21., péntek

MENNYIT KERESNEK IGAZÁBÓL A MAGYAR BANKOK, AMIKET NAGY MÁRTON GIGAPROFITRA HIVATKOZVA SZÉTADÓZTAT?

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2025.11.21.


Első ránézésre a magyar bankszektor jövedelmezősége európai összevetésben kiemelkedőnek tűnik, ezt elég gyakran halljuk is állami, kormányzati oldalról. Legutóbb akkor került elő a téma és az állítás alátámasztására gyakran idézett adat, a hírhedt tőkearányos jövedelmezőség, amikor Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a frissen bejelentett bankadó-emelést indokolta.

A politikusok előszeretettel veszik fel azt a szerepet, hogy ők „a bankokkal szemben, a nép oldalán” állnak, és a sokat kereső pénzintézetektől az állampolgárok felé csoportosítják át a pénzt, a képlet azonban ennél összetettebb. A magas hazai profit mögött jelentős torzító tényezők állnak, amelyek a valóságnál jobbnak mutatják a hazai számokat, miközben a bankokra kivetett terhek is okai annak, hogy sokat fizetünk a banki szolgáltatásokért. Eközben a bankok maguk arra panaszkodnak, hogy a költségszerkezetüket súlyosan terheli az extraprofitadó vagy a tranzakciós illeték, ami a következő években várhatóan meghaladja a szektor teljes nyereségét. A nyereségesség és a költségek alapvetően határozzák meg a hazai bankpiac vitáit. Cikkünk megírásához a következő kérdések mentén próbáltunk elemzést végezni:

- Drágák-e a magyar bankok, és ha igen, mitől?

- Hogyan viszonyul az ágazat jövedelmezősége más európai bankszektorok nyereségéhez?

- Hol keresnek sokat rajtunk a bankok?

Ehhez megkerestünk hazai szakembereket: bankárokat, bankszövetségi vezetőket, állami embereket, pénzügyi tanácsadókat, de olyan exbankárokat is, akikről azt feltételezhettük, hogy pályaelhagyóként ma már kicsit szabadabban beszélhetnek a bankok jövedelmezőségéről.

Több kifejezetten mély szakmai beszélgetés és sok-sok adat alapján próbáltuk feldolgozni a témát, de bőven voltak olyanok, akik csak név nélkül vállalkoztak a véleményalkotásra. Volt, aki a téma aktuálpolitikai érzékenységére hivatkozott, más azt mondta, a hazai bankok között nagyon sok ügyfele van, szabadabban tud beszélni, ha nem névvel idézzük.

A hazai bankok tőkearányos jövedelmezősége (ROE) az elmúlt pár évben európai összevetésben valóban magas volt, de mindezt elég nehéz egyetlen objektív számmal mérni, az összehasonlításnál sok árnyaló szempontot érdemes mérlegelni, amelyeket cikkünkben összefoglalunk...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.