Szerző: RÁCZ ANDRÁS
2025.11.05.
.
Mint ilyen, 𝐞𝐠𝐲𝐞́𝐫𝐭𝐞𝐥𝐦𝐮̋ 𝐬𝐳𝐮𝐯𝐞𝐫𝐞𝐧𝐢𝐭𝐚́𝐬𝐢 𝐞́𝐬 𝐧𝐞𝐦𝐳𝐞𝐭𝐛𝐢𝐳𝐭𝐨𝐧𝐬𝐚́𝐠𝐢 𝐤𝐞́𝐫𝐝𝐞́𝐬 𝐢𝐬. Adatvédelmi kérdés is, persze, de az adatvédelemnél sokkal súlyosabb aspektusai is vannak a történetnek: valakik illetéktelenül és jogszerűtlenül befolyásolni akarják a közelgő magyar országgyűlési választást.
.
Ergo, a nemzetbiztonság és az állami szuverenitás védelmével foglalkozó intézményeknek ezzel a történettel azonnali, kiemelten fontos dolguk van.
.
.
2) Szintén rögzítendő tény, hogy 𝐚 𝐓𝐈𝐒𝐙𝐀 𝐚𝐝𝐚𝐭𝐛𝐚́𝐳𝐢𝐬𝐚 𝐧𝐞𝐦 "𝐤𝐢𝐬𝐳𝐢𝐯𝐚́𝐫𝐠𝐨𝐭𝐭", 𝐡𝐚𝐧𝐞𝐦 𝐞𝐥𝐥𝐨𝐩𝐭𝐚́𝐤. A szavaknak igenis jelentőségük van: fontos, hogy hogyan nevezzük a dolgokat. Bár a kormánymédia előszeretettel beszél adatszivárgásról, itt nem ez történt, hanem azt az adatbázist minden valószínűség szerint szanaszét hekkelték valakik. Az, hogy ez külső vagy belső szereplő volt, esetleg mindkettő, egyelőre még nem derült ki.
.
A szivárgás az, hogy gondatlanságból, véletlenül kerülnek ki adatok. Mittudomén, valaki nem zár be egy képernyőt, ami aztán látszik egy fotó hátterén. Kormányzati vezetőt úgy fotóz a sajtós, hogy el lehet olvasni a miniszter kezében lévő iratokat (ez utóbbi konkrét eset: onnan tudom, mert én figyelmeztettem rá az illetőt egy közös jóbaráton keresztül). Valaki egy emailben véletlenül betesz másolatba valaki olyasvalakit is, akit nem kellene, stb. Ilyesmik a szivárgások.
.
𝐄𝐠𝐲 𝐤𝐞́𝐭𝐬𝐳𝐚́𝐳𝐞𝐳𝐫𝐞𝐬 𝐚𝐝𝐚𝐭𝐛𝐚́𝐳𝐢𝐬 𝐭𝐞𝐥𝐣𝐞𝐬 𝐤𝐢𝐤𝐞𝐫𝐮̈𝐥𝐞́𝐬𝐞 𝐚 𝐧𝐞𝐭𝐫𝐞 𝐧𝐞𝐦 𝐬𝐳𝐢𝐯𝐚́𝐫𝐠𝐚́𝐬, 𝐢𝐥𝐲𝐞𝐧 𝐧𝐞𝐦 𝐭𝐮𝐝 𝐯𝐞́𝐥𝐞𝐭𝐥𝐞𝐧𝐮̈𝐥 𝐭𝐨̈𝐫𝐭𝐞́𝐧𝐧𝐢. 𝐄𝐳 𝐜𝐬𝐚𝐤 𝐬𝐳𝐚́𝐧𝐝𝐞́𝐤𝐨𝐬 𝐥𝐞𝐡𝐞𝐭𝐞𝐭𝐭.
Kérdés tehát, hogy a kormánymédia miért nevezi ennek ellenére továbbra is szivárgásnak.
.
.
3) Szintén tény, hogy 𝐚 𝐤𝐨𝐫𝐦𝐚́𝐧𝐲 𝐢𝐬 𝐞́𝐬 𝐚 𝐓𝐈𝐒𝐙𝐀 𝐢𝐬 𝐞𝐠𝐲𝐛𝐞𝐡𝐚𝐧𝐠𝐳𝐨́𝐚𝐧 𝐚́𝐥𝐥𝐢́𝐭𝐣𝐚, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐯𝐚𝐧 𝐤𝐮̈𝐥𝐟𝐨̈𝐥𝐝𝐢 𝐬𝐳𝐞𝐫𝐞𝐩𝐥𝐨̋ 𝐚 𝐛𝐨𝐭𝐫𝐚́𝐧𝐲𝐛𝐚𝐧. Magyar Péter kezdettől az orosz titkosszolgálat részvételéről beszél, a Kormányzati Tájékoztatási Központ egyelőre csak annyit közölt, hogy " A TISZA Párt adatszivárgási ügyében külföldi érintettség is valószínűsíthető" (1. hivatkozás).
.
Érdemes észrevenni, hogy míg a kormánymédia ukrán érintettségről beszél, a TISZA pedig oroszról, abban érzékelhetően egyezik az értékelésük, hogy külföldi szereplő áll a dolog mögött. Ezért is írtam fentebb, hogy ez súlyos nemzetbiztonsági és szuverenitási kérdés, hiszen külső szereplő próbálja befolyásolni a magyar választást.
.
.
4) A kormánymédia azonnali ukránozása viszont 𝐟𝐞𝐥𝐯𝐞𝐭 𝐞𝐠𝐲 𝐥𝐨𝐠𝐢𝐤𝐚𝐢 𝐛𝐮𝐤𝐟𝐞𝐧𝐜𝐞𝐭. 𝐇𝐚 𝐞𝐠𝐲𝐚́𝐥𝐭𝐚𝐥𝐚́𝐧 𝐢𝐠𝐚𝐳 𝐚𝐳, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐯𝐚𝐧 𝐮𝐤𝐫𝐚́𝐧 𝐚́𝐥𝐥𝐚𝐦𝐢 𝐞́𝐫𝐢𝐧𝐭𝐞𝐭𝐭𝐬𝐞́𝐠 𝐚 𝐓𝐢𝐬𝐳𝐚 𝐕𝐢𝐥𝐚́𝐠 𝐚𝐩𝐩𝐥𝐢𝐤𝐚́𝐜𝐢𝐨́ 𝐟𝐞𝐣𝐥𝐞𝐬𝐳𝐭𝐞́𝐬𝐞 𝐦𝐨̈𝐠𝐨̈𝐭𝐭, 𝐚𝐤𝐤𝐨𝐫 𝐢𝐠𝐞𝐧 𝐧𝐞𝐡𝐞𝐳𝐞𝐧 𝐞́𝐫𝐭𝐡𝐞𝐭𝐨̋, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐮𝐠𝐲𝐚𝐧𝐞𝐧𝐧𝐞𝐤 𝐚𝐳 𝐮𝐤𝐫𝐚́𝐧 𝐚́𝐥𝐥𝐚𝐦𝐧𝐚𝐤 𝐦𝐢𝐞́𝐫𝐭 𝐥𝐞𝐧𝐧𝐞 𝐞́𝐫𝐝𝐞𝐤𝐞, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐤𝐚́𝐫𝐭 𝐨𝐤𝐨𝐳𝐳𝐨𝐧 𝐚𝐧𝐧𝐚𝐤 𝐚 𝐓𝐈𝐒𝐙𝐀 𝐩𝐚́𝐫𝐭𝐧𝐚𝐤, 𝐚𝐦𝐢𝐧𝐞𝐤 𝐚 𝐫𝐞𝐧𝐝𝐬𝐳𝐞𝐫𝐞́𝐭 𝐞́𝐩𝐩𝐞𝐧 𝐟𝐞𝐣𝐥𝐞𝐬𝐳𝐭𝐢.
.
Ha van ukrán állami érintettség, akkor Kijevnek politikai oldalról éppenséggel az lenne az érdeke, hogy minél nagyobb biztonságban legyenek a TISZA adatai. Politikai oldalról jól látható, hogy az ukrán vezetés számára az Orbán-kormány nagyon problémás és kifejezetten megbízhatatlan partner, bilaterális és EU-s ügyekben egyaránt. Viszont, bár a TISZA külpolitikai céljairól kevés konkrétumot tudni, az nyilvánvaló, hogy a párt a választási győzelme esetén az EU-hoz való kapcsolat normalizálására törekedne, aminek az is része, hogy nem vétózza szanaszét az uniós kül- és védelempolitikát. A Fidesz vs. TISZA párosból Kijev érdekeinek egyértelműen inkább a TISZA-kormány felelne meg.
.
(Módszertani szempontból lényeges, hogy valójában tényszerűen nem tudjuk, hogy van-e ukrán állami érintettség a Tisza Világ fejlesztésében állítólag részt vevő informatikai cégben. Önmagában abban, hogy egy ukrán vállalat támogatja az ukrán hadiipar tevékenységét, még nincs semmi meglepő vagy rendkívüli: Ukrajna önvédelmi háborút folytat, az országban hadiállapot van, stb.)
.
.
5) Ha valóban ott az ukrán állam a fejlesztőcég mögött ÉS az ukrán cég hibája miatt kerültek ki az adatok (valójában ezt sem tudjuk), az felvet egy másik, elég fontos kérdést is: ki az, aki hekkelésben jobb, mint az ukránok? Ukrajna negyedik éve a világ kiberhadműveleteinek abszolút a frontvonalában áll. Az ország kiberbiztonsága elég erős ahhoz, hogy az orosz kibertámadások jelentős részét el tudja hárítani, illetve vissza is tud támadni. Az oroszok időről időre így is át tudják ütni a védelmet - de Ukrajna összességében azért még mindig működik, sőt.
.
Ha van ukrán állami érintettség az illető informatikai fejlesztőség mögött, akkor elég biztosra vehető, hogy ezt a hekkelést nem amatőrök csinálták, nem pár unatkozó tinédzser püfölte a billentyűzetet, vagy szivárgott be olyan mélyen a fejlesztők közé, hogy hozzáfért az egész adatbázishoz, hanem valami jóval komolyabb szereplő - és, mint fentebb láttuk, nem magyar, hanem külföldi.
.
.
6) 𝐎𝐫𝐨𝐬𝐳𝐨𝐫𝐬𝐳𝐚́𝐠𝐧𝐚𝐤 𝐞𝐠𝐲𝐞́𝐛𝐤𝐞́𝐧𝐭 𝐞́𝐩𝐩𝐞𝐧𝐬𝐞́𝐠𝐠𝐞𝐥 𝐞́𝐫𝐝𝐞𝐤𝐞 𝐥𝐞𝐧𝐧𝐞 𝐞𝐠𝐲 𝐢𝐥𝐲𝐞𝐧 𝐭𝐚́𝐦𝐚𝐝𝐚́𝐬. Nemcsak szoros szövetségesük, Orbán Viktor hatalomban maradását segítenék a TISZA gyengítésével, de mellesleg az ukránok reputációján is ütnének vele egy jókorát.
.
Nyilván nem tudom, hogy oroszok álltak-e a támadás mögött, akár valamelyik saját hekkercsoportjukkal, akár valamelyik, esetileg nekik dolgozó kiberbűnözői csoporttal. (Ha tudnám, akkor pedig nem mondhatnám el nyilvánosan.)
.
𝐌𝐢𝐧𝐝𝐞𝐧𝐞𝐬𝐞𝐭𝐫𝐞 𝐚 "𝐦𝐞𝐥𝐲𝐢𝐤 𝐤𝐮̈𝐥𝐟𝐨̈𝐥𝐝𝐢 𝐬𝐳𝐞𝐫𝐞𝐩𝐥𝐨̋𝐧𝐞𝐤 𝐚́𝐥𝐥𝐭 𝐞𝐳 𝐚𝐳 𝐞𝐠𝐞́𝐬𝐳 𝐚𝐳 𝐞́𝐫𝐝𝐞𝐤𝐞́𝐛𝐞𝐧" 𝐤𝐞́𝐫𝐝𝐞́𝐬𝐫𝐞 𝐎𝐫𝐨𝐬𝐳𝐨𝐫𝐬𝐳𝐚́𝐠 𝐬𝐨𝐤𝐤𝐚𝐥 𝐡𝐢𝐭𝐞𝐥𝐞𝐬𝐞𝐛𝐛 𝐯𝐚́𝐥𝐚𝐬𝐳 𝐥𝐞𝐧𝐧𝐞, 𝐦𝐢𝐧𝐭 𝐔𝐤𝐫𝐚𝐣𝐧𝐚. Ettől persze még lehet féltucatnyi másik külföldi állami és nem állami szereplő is, Izrael, Belarusz (hogy csak a magyar kormány két közeli szövetségesét említsem), stb.
.
És természetesen az is lehet, hogy valójában nem volt külföldi érintettség, hanem valaki belülről, a TISZA csapatából lopta ki az adatokat - egyelőre nem tudjuk. (ezért vannak a fenti bekezdések feltételes módban).
.
.
7) 𝐀 𝐦𝐚𝐠𝐲𝐚𝐫 𝐚́𝐥𝐥𝐚𝐦 𝐢𝐥𝐥𝐞𝐭𝐞́𝐤𝐞𝐬, 𝐬𝐳𝐚𝐤𝐦𝐚𝐢 𝐬𝐳𝐞𝐫𝐯𝐞𝐢 𝐚 𝐧𝐲𝐢𝐥𝐯𝐚́𝐧𝐨𝐬𝐬𝐚́𝐠𝐫𝐚 𝐤𝐞𝐫𝐮̈𝐥𝐭 𝐢𝐧𝐟𝐨𝐫𝐦𝐚́𝐜𝐢𝐨́𝐤 𝐬𝐳𝐞𝐫𝐢𝐧𝐭 𝐞𝐝𝐝𝐢𝐠 𝐚𝐥𝐚𝐩𝐯𝐞𝐭𝐨̋𝐞𝐧 𝐣𝐨́𝐥 𝐫𝐞𝐚𝐠𝐚́𝐥𝐧𝐚𝐤, 𝐤𝐢𝐯𝐞́𝐯𝐞 - 𝐬𝐳𝐨𝐤𝐚́𝐬 𝐬𝐳𝐞𝐫𝐢𝐧𝐭 - 𝐚 𝐒𝐳𝐮𝐯𝐞𝐫𝐞𝐧𝐢𝐭𝐚́𝐬𝐯𝐞́𝐝𝐞𝐥𝐦𝐢 𝐇𝐢𝐯𝐚𝐭𝐚𝐥𝐭. A Kormányzati Tájékoztatási Központ teszi a dolgát, leírta a tényeket: külföldi érintettség valószínű, de nem nevesíti.
.
A Nemzeti Kiberbiztonsági Intézet is bekapcsolódott a vizsgálatokba - de nyilván nem mond semmit, hiszen még csak most kezdték a vizsgálatot. (Még a háború elején volt szerencsém néhányszor találkozni velük: okos, vérprofi csapat. Amit össze lehet szedni tudni a technikai háttérről, ők össze fogják szedni. Az más kérdés, hogy mit hozhatnak majd nyilvánosságra belőle - de az információ meglesz, ebben biztosak lehetünk.)
.
A titkosszolgálatok is bekapcsolódnak a vizsgálatokba - de ők sem mondanak semmit, mert ugye ők is most kezdték a vizsgálatot + ugye eleve nem túl beszédesek, hiszen benne van a nevükben: titkos-szolgálat.
.
Egyedül a Szuverenitásvédelmi Hivatal az, ami már rögtön ukránozik (2. hivatkozás), igen okosan megállapítva, hogy "nem a Tisza Pártnak van ukrán fejlesztésű applikációja, hanem az ukránoknak van magyarországi fejlesztésű pártja" - miközben, mint fentebb láttuk, az ukrán direkt érintettség, mint magyarázat igen ingatag lábakon áll...
.
Az állami szervek tehát többé-kevésbé teszik a dolgukat, úgy látszik, kivéve a Szuverenitásvédelmi Hivatalt - amitől viszont senki nem is várt mást.
.
.
8. A történetben számomra leginkább a kormányzati propaganda-média szerepe az érdekes. Több szempontból is. 𝐀𝐳 𝐞𝐠𝐲𝐢𝐤 𝐤𝐞́𝐫𝐝𝐞́𝐬, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐡𝐨𝐠𝐲𝐚𝐧 𝐥𝐞𝐡𝐞𝐭𝐭𝐞𝐤 𝐞𝐧𝐧𝐲𝐢𝐫𝐞 𝐠𝐲𝐨𝐫𝐬𝐚𝐧 𝐞𝐧𝐧𝐲𝐢𝐫𝐞 𝐛𝐢𝐳𝐭𝐨𝐬𝐚𝐤 𝐚𝐳 𝐚𝐧𝐲𝐚𝐠𝐛𝐚𝐧, 𝐡𝐚 𝐢𝐠𝐚𝐳 𝐚𝐳, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐚𝐳 𝐚𝐝𝐚𝐭𝐛𝐚́𝐳𝐢𝐬 𝐜𝐬𝐚𝐤 𝐦𝐮́𝐥𝐭 𝐩𝐞́𝐧𝐭𝐞𝐤𝐞𝐧 𝐣𝐮𝐭𝐨𝐭𝐭 𝐞𝐥 𝐡𝐨𝐳𝐳𝐚́𝐣𝐮𝐤. Egykor állami alkalmazásban állt biztonságpolitikai elemzőként kifejezetten furcsának találom, hogy a kormánymédia szinte azonnal tudta, hogy a kikerült adatbázis valódi, és nem valami ChatGPT-vel generált hamisítvány.
.
Sőt, 𝐚𝐳𝐭 𝐢𝐬 𝐭𝐮𝐝𝐭𝐚́𝐤, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐚𝐳 𝐚 𝐛𝐢𝐳𝐨𝐧𝐲𝐨𝐬 𝐟𝐚́𝐣𝐥 𝐚 𝐤𝐞́𝐭𝐬𝐳𝐚́𝐳𝐞𝐳𝐞𝐫 𝐚𝐝𝐚𝐭𝐭𝐚𝐥 𝐛𝐢𝐳𝐭𝐨𝐧𝐬𝐚́𝐠𝐨𝐬 - pedig, ha hozzám fújna be a szél egy fájlt, amiről azt csiripelik a verebek, hogy az ellenfeleim kulcsfontosságú adatai vannak benne, akkor igen óvatosan nyitnám meg. Először is megkérdezném a kiberbiztonsággal foglalkozó barátaimat, és addig nem nyitom meg a fájl, amíg ők le nem okézzák. Ha pedig az ünnepekre való tekintettel türelmet kérnek, akkor várok, ameddig kell.
.
A kormánymédia vezetői mégis nagyon gyorsan biztosak voltak mind abban, hogy a fájl biztonságos, mind pedig abban, hogy az adatok valódiak.
.
.
𝐀𝐳 𝐢𝐝𝐨̋𝐭𝐞́𝐧𝐲𝐞𝐳𝐨̋𝐧𝐞𝐤 𝐤𝐞́𝐭 𝐞𝐥𝐞𝐦𝐞 𝐯𝐚𝐧 - 𝐞́𝐬 𝐞𝐳 𝐚 𝐤𝐞́𝐭 𝐞𝐥𝐞𝐦 𝐢𝐠𝐞𝐧 𝐯𝐚𝐥𝐨́𝐬𝐳𝐢́𝐧𝐮̋𝐭𝐥𝐞𝐧𝐧𝐞́ 𝐭𝐞𝐬𝐳𝐢 𝐚 𝐦𝐨𝐬𝐭 𝐟𝐮𝐭𝐨́ 𝐤𝐨𝐫𝐦𝐚́𝐧𝐲𝐳𝐚𝐭𝐢 𝐧𝐚𝐫𝐫𝐚𝐭𝐢́𝐯𝐚́𝐭.
.
Az egyik elem maguknak az adatoknak a verifikálása.
Az adatok valamikor október 31-én, pénteken délután-este kerültek ki a netre. November 2-án, vasárnap a kormánymédia már tele volt az erről szóló cikkekkel. Miközben ugye nemcsak hétvége volt, de ünnepnap is, Mindenszentek, illetve halottak napja. Az állami szektor nem dolgozik, sőt, a magánszektor legnagyobb része is szabadságon van... mégis, nagyon gyorsan sikerült verifikálniuk.
.
A Vadhajtások nevű, kormányközeli heccportál vasárnap 17:08-kor már hosszú cikket élesített a botrányról (3. hivatkozás) - ami azt jelenti, hogy ők akkorra már jó ideje dolgoztak az anyaggal. Mindezt egy kétnapos, hangsúlyozottan családi ünnep kellős közepén... szokatlan, na.
.
Az időtényező második eleme, hogy miután megkapták ezeket az adatokat ÉS verifikálták, arról is döntést kellett hozni a kormánymédiát irányító apparátusban, hogy OK, akkor erre most felépítünk egy teljes kampányt, ilyen és ilyen sorrendben, narratívákkal, beszélő fejekkel, stb. És még ez is belefért ebbe a hétvégébe úgy, hogy az egészre - verifikálásra és döntésre együtt - kevesebb, mint nettó két nap állt rendelkezésre, hiszen vasárnap késő délután már kezdődött is az információs kampány.
.
Ö𝐬𝐬𝐳𝐞𝐬𝐬𝐞́𝐠𝐞́𝐛𝐞𝐧 𝐧𝐚𝐠𝐲𝐨𝐧 𝐧𝐞𝐡𝐞𝐳𝐞𝐧 𝐡𝐢𝐬𝐳𝐞𝐦 𝐞𝐥, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐞𝐳 𝐬𝐩𝐨𝐧𝐭𝐚́𝐧𝐮𝐥 𝐚𝐥𝐚𝐤𝐮𝐥𝐭 𝐢́𝐠𝐲 𝐩𝐞́𝐧𝐭𝐞𝐤 𝐝𝐞́𝐥𝐮𝐭𝐚́𝐧𝐭𝐨́𝐥 𝐤𝐞𝐳𝐝𝐯𝐞, és mindenki hirtelen megszakította a hosszú hétvégéjét, IT-sek, vezető kommunikátorok, döntéshozók, "talpas" propagandisták, stb.
.
Sokkal valószínűbb, hogy amikor a propagandamédiához eljutott az anyag, addigra az őket irányító kormányzat már biztosan tudta, hogy az adatsor valódi és a fájl biztonságos - ergo, csak a "Start" gombot kellett benyomni, utasítva a propaganda-médiát a már korábban megtervezett kampány végrehajtására. Másképp fogalmazva, 𝐚 𝐤𝐨𝐫𝐦𝐚́𝐧𝐲𝐳𝐚𝐭 𝐞𝐠𝐲 𝐫𝐞́𝐬𝐳𝐞́𝐛𝐞𝐧 𝐞𝐳 𝐚𝐳 𝐚𝐝𝐚𝐭𝐬𝐨𝐫 𝐯𝐚𝐥𝐨́𝐬𝐳𝐢́𝐧𝐮̋𝐥𝐞𝐠 𝐦𝐚́𝐫 𝐣𝐨́𝐯𝐚𝐥 𝐩𝐞́𝐧𝐭𝐞𝐤 𝐞𝐥𝐨̋𝐭𝐭 𝐦𝐞𝐠𝐯𝐨𝐥𝐭, 𝐚 𝐧𝐞𝐭𝐫𝐞 𝐯𝐚𝐥𝐨́ 𝐟𝐞𝐥𝐭𝐨̈𝐥𝐭𝐞́𝐬 𝐩𝐞𝐝𝐢𝐠 𝐜𝐬𝐚𝐤 𝐚 𝐟𝐞𝐝𝐞́𝐬𝐭 𝐬𝐳𝐨𝐥𝐠𝐚́𝐥𝐭𝐚. Lehet, hogy az első, októberi adatlopáskor került ki valójában az egész, lehet, hogy később - ez majd remélhetőelg kiderül.
.
.
9) A bizalom kérdése a kormányzat oldaláról is fontos, két okból is. Adódik egyrészt a kérdés is, hogy ki lehet az a - mint fentebb láttuk -, valószínűleg külföldi ÉS igen profi szereplő, akiben a propaganda-apparátus irányítói azonnal megbíznak. Olyasvalaki, akivel a kormányzat nem először dolgozik együtt, hiszen egy ennyire fontos adatszerzést nem bízunk rá akárkire - ha pedig ismeretlenül ajánlgat valaki ilyen adatokat, akkor nem fogadjuk el ilyen gyorsan.
.
Másrészt, 𝐯𝐚𝐧 𝐞𝐠𝐲 𝐭𝐨𝐯𝐚́𝐛𝐛𝐢 𝐢𝐧𝐝𝐢𝐤𝐚́𝐭𝐨𝐫, 𝐚𝐦𝐢 𝐚𝐫𝐫𝐚 𝐮𝐭𝐚𝐥, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐚 𝐅𝐢𝐝𝐞𝐬𝐳 𝐦𝐞𝐠𝐛𝐢́𝐳𝐢𝐤 𝐚𝐛𝐛𝐚𝐧, 𝐚𝐤𝐢 𝐦𝐞𝐠𝐡𝐞𝐤𝐤𝐞𝐥𝐭𝐞 𝐚 𝐓𝐈𝐒𝐙𝐀 𝐚𝐝𝐚𝐭𝐛𝐚́𝐳𝐢𝐬𝐚́𝐭 - 𝐞𝐳 𝐩𝐞𝐝𝐢𝐠 𝐚 𝐟𝐢𝐝𝐞𝐬𝐳𝐞𝐬 𝐞𝐥𝐥𝐞𝐧𝐢𝐧𝐭𝐞́𝐳𝐤𝐞𝐝𝐞́𝐬𝐞𝐤 𝐡𝐢𝐚́𝐧𝐲𝐚.
Több Digitális Polgári Kör körlevelei is eljutnak hozzám. Feltűnő, hogy ezekben vasárnap óta egyetlen óvó szó sincsen, ami a kiberbiztonság konkrét, fokozott fontosságára hívná fel a DPK-tagok figyelmét. Nem vezetnek be extra óvintézkedéseket, kettős-hármas autentikációt, stb. Semmi ilyesmi. Arról van szó, hogy a kiberbiztonság általánosságban fontos, meg persze szidják a TISZA-t ugyanezért, de semmilyen rezsimszintű szigorítás nincs.
.
Szóval, bár a közelgő választáson induló egyik pártot (a TISZA) valakit csúnyán széthekkelték, a másik párt (Fidesz) érzékelhetően nem tart hasonló hekkertámadástól.
.
Vajon miért? Hogyan lehetnek biztosak benne, hogy a támadó nem a magyar választási intézményrendszer egészét akarja szétzilálni - pedig igazi káoszt abból lehet csinálni, ha mindkét oldalt egyszerre gyengítik -, hanem csak a Fidesz legfőbb politikai ellenfeléét?
.
.
10) 𝐅𝐢𝐠𝐲𝐞𝐥𝐞𝐦𝐫𝐞𝐦𝐞́𝐥𝐭𝐨́ 𝐚𝐳 𝐢𝐬, 𝐡𝐨𝐠𝐲 𝐚 𝐤𝐨𝐫𝐦𝐚́𝐧𝐲𝐦𝐞́𝐝𝐢𝐚́𝐧𝐚́𝐥 𝐧𝐞𝐦𝐜𝐬𝐚𝐤 𝐥𝐚́𝐭𝐡𝐚𝐭𝐨́𝐚𝐧 𝐦𝐞𝐠𝐯𝐚𝐧 𝐚𝐳 𝐞𝐠𝐞́𝐬𝐳 𝐚𝐝𝐚𝐭𝐛𝐚́𝐳𝐢𝐬, 𝐝𝐞 𝐭𝐞𝐥𝐣𝐞𝐬 𝐧𝐲𝐮𝐠𝐚𝐥𝐨𝐦𝐦𝐚𝐥 𝐡𝐚𝐬𝐳𝐧𝐚́𝐥𝐣𝐚́𝐤 𝐢𝐬 𝐞𝐠𝐲𝐞́𝐧𝐞𝐤𝐤𝐞𝐥 𝐬𝐳𝐞𝐦𝐛𝐞𝐧 𝐢𝐬. Annak ellenére, hogy az adatbázisból kikerült adatok, amik ugye definíció szerint tartalmazzák az érintettek politikai preferenciáit is, különösen védett személyes adatnak számítanak.
.
Amint azt Krasznay Csaba kiberbiztonsági szakértő még október elején, az első adatlopásnál megírta, "a Btk. 219. § (3) szerinti két évig terjedő szabadságvesztést kockáztatja az, aki ezekkel a különleges adatokkal visszaél, tehát pl. terjeszti az interneten."
.
A magyar kormánymédia munkatársai mégis pontosan ezt teszik - szép példája ennek, ahogyan Németh Balázs fenyeget egy TISZA-aktivistát, azt implikálva a videójában, hogy tudja a lakcímét is. (4. hivatkozás). Hasonlót csinál a Mandiner is, megnevez embereket, ezzel pedig nyilvánosságra hozza a vélt politikai preferenciájukat.
.
Elméletileg az ilyesmiért, mint fentebb láttuk, letöltendőt is lehet kapni. 𝐀 𝐩𝐫𝐨𝐩𝐚𝐠𝐚𝐧𝐝𝐢𝐬𝐭𝐚́𝐤 𝐯𝐚𝐥𝐚𝐦𝐢𝐞́𝐫𝐭 𝐦𝐞́𝐠𝐢𝐬 𝐭𝐞𝐥𝐣𝐞𝐬 𝐧𝐲𝐮𝐠𝐚𝐥𝐨𝐦𝐦𝐚𝐥 𝐡𝐚𝐬𝐳𝐧𝐚́𝐥𝐣𝐚́𝐤 𝐚𝐳 𝐚𝐝𝐚𝐭𝐛𝐚́𝐳𝐢𝐬𝐛𝐚𝐧 𝐬𝐳𝐞𝐫𝐞𝐩𝐥𝐨̋ 𝐧𝐞𝐯𝐞𝐤𝐞𝐭, 𝐩𝐞𝐝𝐢𝐠 𝐞𝐠𝐲𝐞́𝐫𝐭𝐞𝐥𝐦𝐮̋𝐞𝐧 𝐣𝐨𝐠𝐬𝐳𝐞𝐫𝐮̋𝐭𝐥𝐞𝐧 𝐚𝐳 𝐞𝐠𝐞́𝐬𝐳. Ezzel - a jövőbeli esetleges büntetőjogi felelősségre-vonás mellett - saját magukat is beárazzák.
.
.
+1: ez az ügy is olyasmi, aminek kapcsán nagyon várom, hogy egyszer majd levéltárban végigolvashassam, hogy mi és hogyan történt, ki, mikor, mit döntött, stb.
.
.
Linkek az első kommentben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.