Szerző: PATAKFALVI DÓRA
2026.01.29.
„Mint ahogy nekünk is az adottságunk, hogy függetlenül, hogy ki mit gondol róla, hogy szereti-e a túrós csuszát, vagy nem, Magyarországnak az a történelmi adottsága, hogy együtt él néhány százezer romával. Ezt valakik valahol, valamikor eldöntötték, amit mi megörököltünk.” (Orbán Viktor 2015-ben magyar diplomaták előtt)
„A politikai pártok és irányzatok többsége Magyarországon a cigányokat és a romákat egy problémának látja, egy tehertételnek látja […]. A mi kormányunk erről a közösségről nem tehertételként gondolkodik, hanem lehetőségként gondolkodik. Azt gondoljuk, hogy ez a közösség egy rejtett erőforrás, egy rejtett tartalék a magyar gazdaság számára.” (Orbán Viktor két évvel korábban, 2013-ban a Cigányügyi Egyeztető Tanács ülésén)
„A magyar kormány még nem döntötte el, hogy a határon túli, magyarul beszélő cigányság tehertétel-e vagy erőforrás” (Balog Zoltán akkori miniszter 2017-ben a tusványosi szabadegyetemen)
A három fenti megszólalás még akkor is jól példázza az Orbán-kormányok ellentmondásos viszonyát a magyar cigánysághoz, ha Balog Zoltán az idézetben a cigányság egy szűkebb, határon túli csoportjáról beszélt. A politikai racionalitás szerint Lázár János nagy vihart kavart vécétisztítós megszólalása véletlen elszólás volt, komoly hiba, nem előre kiszámított megnyilvánulás. Akik mégis szándékosságot feltételeztek, azok azzal érveltek, hogy Lázár sokadszor beszélt a romákról ilyen hangnemben, ahogyan Orbán Viktornak is több olyan kinyilatkoztatása volt, amelyet sértőnek, sőt egyenesen rasszistának értékeltek például romaszervezetek is.
A Fidesz és a cigányság viszonya kétségkívül ellentmondásos, és az elmúlt másfél évtizedben több hangsúlyeltolódás is megfigyelhető volt benne, de bizonyos narratívák ezzel együtt is kirajzolódnak. Ezeket mutatjuk be a kormány vezető politikusainak nyilatkozatait felidézve...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.