2018. június 23., szombat

GYARMATI ANDREA: MUSZÁJ RÁÉRNÜNK ARRA, AKI FONTOS - GONDOLATOK A KÖNYVESBOLTBAN

24.HU - POSZT ITT
Szerző: GYARMATI ANDREA
2018.06.23.


Vannak üzletek, ahová jobb lenne be se menni, de nehezen állok ellen a kísértésnek. Ezért aztán rendszeresen járok könyvesboltba, és papír és írószer üzletbe is, ahol aztán jelentős összegektől szoktam megszabadulni.

Imádok olvasni és a szép tollak meg a csíkos füzetek a gyengéim. Ezekbe a vonalas irkákba szoktam lejegyezni azokat a mondatokat, gondolatokat, melyek ezért vagy azért éppen fontosak a számomra. Számtalan füzetem van, melyet olykor szívesen előszedek, újraolvasok.

Amit valaha felírtam, általában évek múltán is megállja a helyét.Lehet azért, mert utóbb is hasonló dolgok ragadják meg a figyelmemet, s régen is azt tartottam fontosnak, amit ma annak érzek. Ebből akár azt is gondolhatod nem változtam semmit, de azért ez elég messze van az igazságtól. Bár ez sem biztos, hiszen néhány napja összetalálkoztam egy régi ismerőssel a kedvenc könyvesboltjaim egyikében.

Azt mondja, „de jó, hogy látlak, régen találkoztunk, nem változtál semmit se, Anduka”.

Szívesen elhinném, hogy mindez igaz, és megállt az idő, de tudom, nem így van.

„Nem változtam semmit se? – kérdezek vissza elkerekedő szemmel. – Vagyis azt mondod, így néztem ki húszévesen is? Az azért elég gáz lenne” – mondom, amire nevetni kezdünk.

A minap állok a könyvesbolt középén és próbálok tájékozódni. Épp nem célirányosan keresek valamit, csak körbenézek, mi van, amit el- vagy újraolvasnék, olyan könyv, amit valaha kölcsönadtam valakinek, aztán nem került vissza hozzám. Olyan könyv, amivel szeretnék együtt élni, hogy bármikor levehessem a polcról.

És meglátom Márquez regényét, a Száz év magányt, új köntösben.


A szerző nagy kedvencem volt régen is, főleg azok a gondolatai, melyeket nem sokkal a halála előtt lehetett olvasni az interneten. Emlékszem, annak idején kijegyzeteltem, és amikor hazaérek, persze meg is találom mindazt, amit 2005-ben ez a búcsúlevél tartalmazott.

Gabriel Garcia Marqez egészségügyi okból (nyirokrákja volt) vonult vissza a nyilvánosságtól. Sokadszorra újraolvasom, és úgy érzem, az elmúlt tizenhárom évben egyetlen mondat sem vesztett az aktualitásából...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.