2018. július 3., kedd

MINDENKI ZSEBÉT JÓCSKÁN APASZTJA A FORINT GYENGESÉGE - KI CIPELI A HÁTÁN AZ ORSZÁGOT?

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2018.07.03.


Már az első negyedévben 60 milliárdot bukott az ország a gyengülő forinton – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett adatokból. Azóta ez az összeg is nagyot nőhetett, de a lakosságnak közvetlenül alighanem még jobban fáj vagy fog rövidesen fájni ez a folyamat. A legnagyobb terhet (derül ki a jegybanki grafikonból) egyébként is a lakosság vállalja az ország finanszírozásában.

Hétfőn már 330 forint körül látszik stabilizálódni az euró forintárfolyama. A korábban alig elképzelhető szintre tartósabban (a sokat emlegetett csúcsok egy-egy pillanatot, nem napokat, heteket jellemezték) gyengült tehát fizetőeszközünk. A főbb hazai szereplők közül a közeljövőben külföldről rendelőkön és a külföldi utazást tervezőkön kívül senkinek sem áll érdekében az erősebb forint – állapította meg a napokban Horváth István, a Sberbank treasury vezetője. A banki szakértő szerint emögött több dolog állhat, de az egyik leghangsúlyosabb az államadósság régóta emlegetett elinflálása.

Mint kifejtette: a magyar államadósság-állományban történelmileg alacsony szinten áll a deviza aránya. A tartozás körülbelül ötödét tartják most nyilván valutában, míg négyötöde forintalapú. A gyengébb forint és az infláció miatt a szakember szerint könnyebben fizeti vissza Magyarország a forintban számított tartozását. Persze a befektetők a negatív reálhozam miatt hosszabb távon nem járnak túl jól, de Magyarország könnyebben „kinövi” az adósságát.

Az adósság elinflálása persze gyakorol némi nyomást a fogyasztói árakra is. A drágábban vásárolt importtermékek árába beépül a magasabb beszerzési ár. Az üzemanyag (szerdától az MTI szerint 7 forinttal emelkedik a 95-ös benzin és 5 forinttal a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi ára) minden mást is drágíthat. Kisebb mértékű, a gazdaságnak is jót tevő áremelkedést be fog vállalni a hazai fiskális és monetáris politika – véli Horváth István.

Bármennyire visszaesett is a külföldi pénzben nyilvántartott adósság, azért a forint gyengélkedése ezen a téren is érzékelhető. Az ide első negyedév végén a magyar államháztartás bruttó adóssága a GDP 72,1 százalékára (28045 milliárd forintra) rúgott – tette közzé az MNB. Nettó tartozásunk, vagyis a felvett kölcsönök összege a nyújtottak összegével csökkentve a GDP 61,6 százalékát (23984 milliárd forint) tette ki. Az adósságot a 2018 első három hónapjában végrehajtott különféle tranzakciók 627 milliárd forinttal növelték, a forint a gyengülése a külföldi devizákban jegyzett tartozás miatt pedig 59 milliárd forintba fájt...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése