2019. január 14., hétfő

A LEGSZEGÉNYEBB FALVAKTÓL VON EL A KORMÁNY

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DOROS JUDIT
2019.01.14.


Lemondhatnak kiegészítő támogatásukról azok a kistelepülések, ahol nem vetnek ki iparűzési adót. Csakhogy sok helyen nincs kit megadóztatni.

Egy zalai kistelepülés jegyzője hívta fel a minap kétségbeesve Szabó Gellértet, a Bács-Kiskun megyei Szentkirály polgármesterét, a Magyar Faluszövetség elnökét. Elmondta: falujuk nem vetett ki helyi iparűzési adót, mert nem náluk működik vállalkozás, nincs aki fizessen. Az alacsony adóerő-képességükre tekintettel a korábbi években mindig kaptak kiegészítő támogatást, idén azonban e soron nulla forint szerepel. 

Magyarázat a Belügyminisztériumtól érkezett: ha egy településen az iparűzési adó (IPA) mértéke nem ér el egy bizonyos szintet, akkor megvonják a kiegészítő támogatást. 2018-ban 367 olyan település volt, ahol nem szabtak ki iparűzési adót. Az elvonás sokszor épp a legszegényebb falvakat sújtja, hiszen rengeteg olyan település akad, ahol, ha megszakadnának, akkor sem tudnának iparűzési adót kivetni, mert egyszerűen nincs működő vállalkozás. Tény viszont az is: megannyi településen afféle túlélési trükként használják az adómentességet. Azért nem szabnak ki iparűzési adót, hogy ezzel vonzóvá váljanak a vállalkozások számára, amelyek székhelyként oda bejelentkezve fizetik a járművek utáni súlyadót, aminek 40 százaléka helyben marad. 

Ezt a megoldást választották például a Máltai Szeretetszolgálat védőszárnyai alá vont Tarnabodon, ahol zömmel közmunkából élnek a helyiek, és nem lenne kit megadóztatni. Pető Zoltán polgármester lapunknak elmondta: a tavalyihoz képest ők idén 1,1 millió forinttal kevesebb állam hozzájárulással számolhatnak az IPA-mentesség miatt. Az ide bejelentkezett cégek által fizetett súlyadóból náluk maradó bevétel viszont ennek két-háromszorosa: ha ezt is elveszítenék, az érzékenyen érintené a költségvetésüket...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése