2019. január 30., szerda

AKIT ELKÖNYVELNEK, MINT EGY VILLANYSZÁMLÁT

INDEX
Szerző: FÁBIÁN TAMÁS, CSURGÓ DÉNES
2019.01.30.


- Másfél évtized alatt több százmilliárd forintos iparággá duzzadt itthon a munkaerő-kölcsönzés, már több mint 150 ezren dolgoznak lízingelt munkásként. 

- Az elmúlt pár évben egyre égetőbb munkaerőhiány különösen jót tesz a szektornak, több ezer cég - elsősorban a feldolgozóiparban - így oldja meg a termelését.
- A gyárak számára előnyös helyzet a dolgozók szempontjából kettős: vannak, akik lehetőségként, mások kényszerpályaként élik meg, hogy "külsőzni" kezdenek egy vállalatnál.
- A lízingelt dolgozók sokszor kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek a munkahelyen, de a jog sem az ő oldalukon áll: kevesebb végkielégítés jár nekik és gyorsabban el lehet őket küldeni.
- Önálló szakszervezetbe nem tudnak tömörülni, így az érdekérvényesítő erejük rendkívül alacsony, pedig nélkülük kisebb volumenben tudna pörögni a magyar gazdaság. 

Kevesebb bér ugyanazért a munkáért

De mi is az a munkaerő-kölcsönzés, és mi az értelme? Ez a fajta atipikus foglalkoztatás Magyarországon és tőlünk nyugatra is egyre népszerűbb, amit sokan (főleg akik ezzel foglalkoznak) a 21. század kihívásainak legjobban megfelelő, a cégeknek és a dolgozóknak is előnyös foglalkoztatási formának tartanak, mások viszont (általában azok, akiknek mindez nem jön ki annyira jól) azt mondják, hogy ez egy újabb trükk a kölcsönzött és nem kölcsönzött munkások kiszolgáltatására.

Akármelyik állítást is tekintjük igazabbnak, az biztos, hogy a munkások kölcsönzése sose volt még olyan népszerű, mint most, amikor az egész magyar gazdaság a munkaerőhiányt köhögi, a magyarországi közvetítő cégek pedig külföldi gyárakat is töltenek fel magyar dolgozókkal, magyar gyárakat pedig a határon túlról érkezőkkel.

A munkaerő-kölcsönzés lényege az, hogy az adott dolgozó egy kölcsönadó céghez van bejelentve, onnan kapja a fizetését, ez a cég viszont őt kiközvetíti más vállalatoknak, ahol a dolgozó konkrétan a munkáját végzi. Így ebben a foglalkoztatási formában a szokásos két szereplő (munkaadó és munkavállaló) helyett három van, a munkaadói szerepeken pedig a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő cég osztozik. A kölcsönbeadó cég, vagyis a munkaerő-közvetítő felel a munkaviszony létrehozásáért, megszüntetéséért, bejelentésért, bérek, járulékok megfizetéséért, foglalkoztatással kapcsolatos adminisztrációért, az olyan munkaadói jogokat, mint a dolgozók munkaidejének beosztása, ellenőrzése, túlóráztatása és szabadságolása, a kölcsönző cég gyakorolja...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése