2019. január 5., szombat

MI A MAGYAR ÁLOM?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.01.05.


„Halászlé paprikás csirkével? Osztrák életszínvonal? Három tenger mossa?” – tette fel a magyar álomról szóló kérdéseit András a tegnapi posztban, én pedig úgy éreztem, ez elég érdekes téma ahhoz, hogy megpróbáljuk tovább gondolni. Az első próbálkozás az enyém, de várom a ti véleményeteket is (akár hosszabban emailben a hataratkelo@hotmail.com címre), amit aztán ki lehet egészíteni azzal is, hogy mi az álom abban az országban, ahol te élsz - és mi a rémálom?

Azt, hogy mi az amerikai álom, nagyjából mindenki tudja. Vajon mi a magyar álom általában és az egyes személyekre lebontva? Ez már egy érdekesebb kérdés, és mielőtt belevágnék abba, hogy szerintem mi (lehetne) a magyar álom, érdekes lehet megnézni, mit gondolnak erről általában a magyarok.
Annál is inkább, mert még tava… izé, 2017-ben a Policy Solutions csinált egy nagy, átfogó felmérést a kérdésben, amiből kiderült, hogy például a magyarok mintegy harmadának vannak egyáltalán a jövőre vonatkozó álmai (a többieknek vagy nem is volt soha, vagy volt, de már nincs, ami szerintem elég szomorú). 
Érdekes módon a 40 éves kor jelenti a választóvonalat, kb. efölött érnek véget az álmok a magyarok jó részénél. (A 40+-os magyarok harmadának voltak álmai, de már elengedték őket. Nagy részük egyébként nő.) 
Ha már az előbb az Egyesült Államokkal indítottam, érdekes, hogy a magyaroknak csupán negyede dolgozik céljai elérése érdekében, nagyjából ugyanennyien az „uram-bátyám” viszonyban (azaz a család, ismerősök segítségében) bíznak, míg a többiek várják a csodát.

Mire vágyik a magyar?
Ha nagyon le szeretném egyszerűsíteni a választ, akkor röviden a Kádár-rendszerre. Legalábbis a felmérésben minden negyedik megkérdezett szerint ez volt az elmúlt 100 év álomkora. (Elsősorban az idősebb, alacsonyabb végzettségű, jellemzően falvakban élőkre mondható ez el.)

De engem a múltnál jobban érdekel a jövő (már ha nem egyfajta újragondolt Kádár-rendszer a jelen és a jövő is, mert az annyira nem érdekel), és ezen a téren a magyarok nem túl pozitívak: kétharmaduk vagy kifejezetten csalódott vagy rezignált, és csak a maradék optimista.

Ha a jövőről van szó, akkor a magyarok fele szerint ezt mi magunk, illetve a személyes kapcsolatok segíthetik, minden negyedik megkérdezett viszont erősen bízik ilyen téren az Európai Unióban. (Kevésbé a kormányban, tízből négyen ugyanis az kifejezetten gátolja álmai megvalósulásában.) ...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.