2019. január 9., szerda

SZÁZEZREK, AKIKRŐL MÁR LEMONDOTT A HATALOM

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: GULYÁS ERIKA, VAS ANDRÁS
2019.01.09.


Januártól nőtt a kétgyerekesek családi adókedvezménye, a gyed és diplomás gyed, bevezették a gyermekek otthongondozási díját – a kormánypropaganda szerint soha nem volt ilyen jó a gyerekes családoknak. 

Ezzel szemben a szakemberek állítják, a leginkább rászorulókról nem vesz tudomást a hatalom, s 300 ezer ember nem kap semmiféle ellátást a magyar államtól, pedig nincs jövedelme sem. 

- Ők azok, akik nem mennek el választani, így nincs szüksége rájuk a rendszernek – jelentette ki Szabó János szociológus –, róluk végleg lemondott a hatalom. Ám ennél sokkal többen maradnak ki a jóléti intézkedésekből, amelyek igazi haszonélvezője a középosztály teteje, valamint a leggazdagabbak. Lehet játszani a számokkal, nem véletlen, hogy a KSH rengeteget változtatott a mérési feltételein, s a statisztika valóban azt is mutatja, hogy a 2010-es 26 százalékról 23-ra csökkent a szegénységben élők aránya, csakhogy arról már nem beszél, hogy ez a 23 százalék sokkal rosszabb körülmények között él, mint kilenc éve, s egyre nagyobb a különbség a gazdagok és a szegények között. 

Kalocsai Péter szociális munkás napi szinten találkozik megélhetési problémákkal, s állítja, ezek egy részét a szociális rendszer kisebb átalakításával orvosolni lehetne. 

- A családi adókedvezménnyel vagy éppen a csokkal a kormány óriási összegeket hagy a családoknál, csak éppen differenciáltan, s pont nem a legrászorulóbbaknál – magyarázta. – Az ellátottjaim jelentős része halmozottan hátrányos helyzetű: képzetlen szülők, sok gyerekkel. Nekik semmit sem jelent a csok vagy az adókedvezmény, nekik az állandó, jövedelemtől független, fixen járó támogatások a biztos bevétel. Csakhogy a családi pótlék összege tíz éve változatlan, ami nem véletlen, hiszen éppen azoknak a legfontosabb, akiket a nyomoruk miatt nem érdekel a nagypolitika. Az sem véletlen, hogy a megmaradt különféle segélyekről az önkormányzatok dönthetnek, mert így helyben is kézben lehet tartani az embereket. 

Ez a réteg a többségi társadalom számára elképzelhetetlen körülmények között él. 

- Van olyan öttagú családom, amely egy kétszobás, nagyjából negyven négyzetméteres vályogházban lakik – állította Kalocsai Péter. – Legalábbis nyáron, mert a helyiségek közül csak a konyha és az abból nyíló hálószerű kisszoba fűthető, így októbertől áprilisig úgy 15 négyzetméterre csökken az életterük. Itt esznek, alszanak, a két nagyobb, iskolás gyereknek itt kellene tanulnia. A fűtési szezonban azonban olyan kevés pénzük marad megélhetésre, hogy a villanyt alig használják, ha lehet, gyertyával világítanak: csoda, ha a gyerekek mind jobban lemaradnak az iskolában? A szülők azt is bevallották, hétvégenként nem mindig tudnak meleg ételt adni, így a gyerekek alig várják, hogy kezdődjön hétfőn az iskola, mert ott háromszor is kapnak enni naponta. 

A jelenség amúgy nem egyedi, Északkelet-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon a szegényebb vidékek iskoláiban hétfőnként 30-40 százalékkal több étel fogy, mint a hét többi napján – a szombat-vasárnap éhező gyerekek így pótolják az otthon hiányzó kalóriákat…

ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése