ÉLET ÉS IRODALOM LXIII. ÉVFOLYAM, 7. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: Élet És Irodalom
2019.02.15.

P U B L I C I S Z T I K A

Váncsa István: Ne bízz a lóban

„A magas népszaporulat nem feltétlenül a sikerességet mutatja. Sőt, egyenesen a fejletlenség jele. A demográfiai robbanás a társadalom elszegényedése következtében is kialakulhat.” Az idézett szöveg az iszlám országokra vonatkozik, a Magyar Nemzet weboldalán lelhető fel, viszont ennek ellenére igaz. Részint mert Simon Róbert orientalista, a néhai Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének munkatársa mondja egy 2016-os interjúban, részint mert számadatok igazolják.

A világ legnagyobb népszaporulatot produkáló országai a következők: 1. Niger (7,06), 2. Uganda (6,69), 3. Mali (6,44), 4. Szomália (6,35), 5. Burundi (6,16), 6. Burkina Faso (6,14), 7. Etiópia (6,02), 8. Zambia (5,98), 9. Angola (5,97), 10. Kongói Köztársaság (5,68). A zárójelbe tett számok az egy nőre vetített szülések számát mutatják, tehát Nigerben a nők átlagosan 7,06 gyereket hoznak a világra. A lista negyvenedik helyét Tanzánia foglalja el 4,16 szüléssel, vagyis van a világon negyven olyan ország, melyekben minden nő életfogytig tartó szja-mentességet kapna Orbán Viktortól, más kérdés, hogy jövedelem híján jövedelemadót már most se kell fizetniük, és ez belátható ideig így is marad. Figyelemre méltó továbbá, hogy a világ legserényebben szaporodó népei általában a világ legborzalmasabb országait lakják, vagyis a népszaporulat tárgyában tanúsított buzgalom üdvözítő volta nem látszik egyértelműen igazoltnak.

Kenesei István: Kivégzési szabályzat

Mihályi Péter: Mi a baj az Innovációs Minisztériummal?

Szilágyi Zsófia: Csármálás közben is - Mészáros Sándor hatvanadik születésnapjára

Kovács Zoltán: Sunyi

Havas Attila: „Vannak hamis próféták”

Magyarországon 2018-ban befejeződött a családok éve, és 2019-ben folytatódik az MTA-intézetek gyökeres – de sokunk előtt még ismeretlen terv szerinti – átalakítása, aminek csak egyik következménye, hogy ötezer család sorsa vált bizonytalanná. Ez sem elhanyagolható, de a tét sokkal nagyobb. Ha ilyen tudomány-, technológia- és innovációpolitikát (TTI-politikát) folytat a kormány, azzal veszélybe kerül a magyar kultúra ápolása, a közoktatás tartalmi és módszertani megalapozása, a társadalmi önismeret erősítése, a közös gondolkodás lehetősége a múltról, a jelen problémáiról és lehetőségeiről, a kívánatos és lehetséges jövőről. A tények és összefüggések feltárása, a megfelelő módszerek kialakítása nélkül eredményes szakpolitikai intézkedéseket sem lehet tervezni. Az intézkedések hatásait sem mérhetjük és elemezhetjük, azaz esetlegessé válik, hogy a köz pénzét eredményesen és költséghatékonyan vagy pazarlóan, alacsony hatásfokkal költjük el. Ha megvalósulnak a most még csak csepegtetve ismertetett elképzelések, az az életminőség és a gazdasági versenyképesség javításának, valamint a környezeti problémák megoldásának lehetőségeit évtizedekkel vetheti vissza. De közben a világ nem fog leállni, hogy udvariasan megvárja, amíg felébredünk – még jobban lemaradunk egyre több ország mögött.

Marosán György: Van-e szabadulás a szegénységcsapdából?

„Sors bona, nihil aliud”– Jó szerencse, semmi más (Zrínyi Miklós). A jelszó sokak számára reményt kínáló csodagyógyszernek tűnt. Ám, mint a legtöbb csodagyógyszer, vagy nem mindenkire hat, vagy mellékhatásai nagyobb veszélyt jelentenek, mint maga a betegség. Ez az oka, hogy sokak, amikor végre rájuk mosolyog a szerencse, nem tudnak vele mit kezdeni. Azok pedig, akik leginkább rászorulnak, többnyire ott keresik a szerencséjüket, ahol csak ráfizetni lehet. A Green Travel utazási iroda olcsó útjairól csak a vak nem látta: a tulajdonosok nem akarták lebonyolítani az utazásokat, csak a pénzt kívánták beszedni. Bróker Marcsikának voltak ugyan gazdag ügyfelei is, de áldozatainak jó része az alsó középosztályból toborzódott. A szegények folyamatosan „tejelnek” az államnak – 16‑féle sorsjegy vásárlásával –, és 100 milliárddal a kaszinótulajdonosoknak is. Miért mindig éppen a legszegényebbek „szívják meg”?

Gadó Gábor: Legalább fájjon

Deák Dániel: Másként hinni

Vágvölgyi B. András: Elmaradt katarzis után - Tíz évvel Tatárszentgyörgy után

Éppen tíz éve történt meg a rendszerváltás utáni magyar történelem legsúlyosabb faji alapon elkövetett terrorista sorozatgyilkossága, amelyhez hasonló a holokauszt után csak a miskolci és a kunmadarasi antiszemita pogrom volt 1946-ban.

Szilágyi Gyula: A más ivadék

V I S S Z H A N G

Kerekes Sándor: Felmérés

Vörös Kata. Válasz Szalai Kálmánnak

Vecsei Miklós: Mi pedig maradunk - Válasz Horváth Aladárnak

Ungváry Rudolf: Paradigma a vakvágányon

Föld S. Péter: „Itt nem lesz”

Racsmány Mihály: Gerevich

Füst Milán Páholy - Jövőre veled Jeruzsálemben

P Á R A T L A N 

B. Gy.: A MOSOLY ORSZÁGA

aha: KELL MÉG VALAMI

Beck Tamás: A „VILÁG IGAZA”

Dr. Kökényesi József: ÍGÉRETEK

(nyerges): KIADATÁS, ANNO 1924

Ladányi András: HAJRÁ!

Lázár György: PARÁZNASÁG

hágé: ÉVÉRTÉKELŐ

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

ITT OLVASHATÓ