2019. március 13., szerda

AZ ÖSSZEFOGÁS TRAGÉDIÁJA

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: RADNÓTI ANDRÁS
2019.03.08.


Aki arra számított, hogy a 2019-es EP-választáson végre a politikáé lesz a terep – hiszen az arányos, zárt listás választáson nincs együttműködési kényszer, nem arról kell beszélnünk, hogy kinek kivel kellene összefognia –, nos, az tévedett. A kampány még el sem kezdődhetett, a pesti szalonok és a független sajtó ismét az összefogást sürgeti, vagyis, hogy az ellenzéki pártok közös listát állítsanak a választásra. Az érdemi vita a közös ügyeinkről, Orbán rendszeréről, Európáról még el sem kezdődhetett, máris az ellenzék – a „nagykép” szempontjából merőben irreleváns – belügyeiről kell beszélnünk. Politikai beszédnek nincs helye, mert technikai kérdések tartanak bennünket fogva. Ezzel a vitával pedig a végső stádiumos magyar demokráciának adhatunk még egy pofont.

Összefogás-diskurzus ide vagy oda, a dolog úgy áll, hogy közös lista nagy valószínűséggel nem lesz. Az EP-választásokon érvényben lévő, arányos választási rendszer nem gyakorol számottevő együttműködési nyomást azokra a pártokra, amelyek az 5 százalékhoz jó eséllyel elégséges méretű és EU-ügyben elégséges mértékben elkötelezett, tehát a választásokon nagy valószínűséggel részt vevő szavazótáborral bírnak. (Persze az, hogy elég-e a szavazó az 5 százalékhoz, olyan bizonytalan tényezőktől is függ, mint hogy a Fidesz mennyire mozgósít majd.) A kis pártok, különösen a bejutásra most esélyesebbnek tűnő Momentum aligha harcolhatna ki magának egynél több befutó helyet egy közös listán – bár ennél több egyéni indulással sem valószínű. Ugyanakkor a közös listaállítás kockázatai jól kalkulálhatók; egy erősebb párttal való közös indulás után a kicsi pártok jellemzően nehezen artikulálnak önálló identitást, a magyar kontextusban pedig azoknak a pártoknak, amelyek – mint a Momentum és az LMP – az MSZP-vel, a DK-val és a Jobbikkal is szembehelyezkedve fogalmazták meg identitásukat eddig, nehéz, a bázis egységét fenyegető kérdéseket vetne fel egy velük közös EP-lista.

A közös listából elsősorban azok a pártok profitálhatnának, amelyek a jelenlegi mérésekből kiindulva egyedül nem ütnék meg az 5 százalékot; ilyen a Párbeszéd és az LMP. Másodsorban pedig az MSZP járhatna jól, hiszen ez a párt hagyományosan nehezen mozgósítja a szavazóit az EP-választásokra, ugyanakkor relatív erejével élve jó pozíciót harcolhatna ki magának a közös listáról szóló tárgyalásokon. (Nem véletlen, hogy a közös listát éppen a szocialisták kezdeményezték.) A Jobbik és a DK – amelynek a szocialistákénál sokkal elkötelezettebbek a szavazói – szemmel láthatóan nem angazsálja magát a kérdésben. A Jobbik az előbb említett okokból nem teheti, a DK pedig az MSZP-vel a vezető baloldali párt szerepéért folytatott párharca miatt. Egyszóval érdemi – vagyis egy MSZP–P egységen túlmutató – közös lista aligha lesz...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése