2019. április 17., szerda

A VISSZAZÖKKENÉS TITKAI

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.04.17.


Arra, hogy miként lehet visszazökkenni sok év külföldi élet után a hazai valóságba, sokféle receptet olvashattunk már. A mai poszt főszereplőjének egészen különleges véleménye az, hogy nem kell visszazökkenni, mert az sehova nem vezet – talán úgy a legjobb visszatérni, ha folyamatosan előre tekintünk.

James sok év Ausztrália után tért haza Írországba. Aztán egy nap, amikor az óceánban úszott (ami ugye voltaképpen tenger, csak hát ugye Ausztrália és óceán…), odament hozzá egy férfi és dublini akcentussal megkérdezte tőle, meleg-e a víz. Mire ő azt felelte, hogy az attól függ, mihez képest, pedig a hasonlítgatás a boldogság halála szerinte.

Hiába minden erőfeszítés, a vizet mégis Sydneyhez és a Csendes-óceánhoz hasonlítja. A nyár közepén, Dublinnál a víz körülbelül 15 Celsius fok, ami valamivel kevesebb, mint a leghidegebb téli hullámok Bondinál a homokos partot nyaldosva.

A helyzet iróniája az, hogy a Jamesnek kérdést feltevő férfi Seattle-ben él, már 22 éve költözött el, és még mindig gondolkodik a visszatérésen. Ezek a gondolatok általában a szabadság idején jönnek elő neki – ami a legveszélyesebb időszak arra, hogy az ember elhamarkodott döntéseket hozzon. Innen átadom a szót Jamesnek.

Egy elhamarkodott döntés

„A mi családunk elhamarkodott döntése, hogy 16 év Ausztrália után visszaköltözzünk, szintén egy ilyen látogatás alkalmával született. A férfi egyébként szerintem nem igazán gondolja komolyan a visszatérést, csak néha eszébe jut. Én ezt ’határátkelő fájásnak’ nevezem.

Azt kérdezi, boldog vagyok-e, hogy hazajöttem. A csend csak nyúlik. Ha nem vágom rá, hogy igen, akkor nem vagyok boldog?

Tavaly márciusban, a második tél után, amit a visszatérés után Írországban töltöttünk, és amely a leghosszabb volt, amit kibírtam, úgy éreztem, szükségem van egy kis napsütésre a saját mentális jólétem érdekében.

Ez nem azt jelenti, hogy ne lennék boldog vagy hogy a visszaköltözés rossz dolog lenne. Remek dolgok történtek és még fognak is. Nagyszerű emberekkel találkoztam. És mindezt úgy tettem, hogy nem telepedtem le.

Ha egy tanácsot adhatok az embereknek, akik attól tartanak, hogy megrekednek vagy félnek a változástól, akkor azt mondom: menjenek. És utána is menjenek, ne telepedjenek le.” ...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése