OLAF-JELZÉSEK: A NAV NEM TALÁLJA AZ ÖVEGES-PROGRAM SZÉTLOPÁSÁNAK FELELŐSEIT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: CSIKÁSZ BRIGITTA
2019.04.08.

A 2014-ben kezdődött Öveges-program során az Európai Unió 14 milliárd forint támogatást adott a természettudományos oktatás fejlesztésére. A támogatás törvénysértő felhasználására az OLAF (Európai Csalási Elleni Hivatal) is felfigyelt, Hadházy Ákos országgyűlési képviselő pedig évekig tájékoztatta a nyilvánosságot a botrányos részletekről. A Miniszterelnökség vizsgálata súlyos szabálytalanságokat állapított meg, az NNI lepasszolta a nyomozást a NAV-nak, az pedig azóta is tologatja az ügyet. Sajtóhírek szerint a 14 milliárd forintos programból több száz millió forintot kellett visszafizetni az EU-nak a magyar költségvetésből, de a pontos összeget sem a Miniszterelnökség, sem az EMMI nem közölte.

Polt Péter legfőbb ügyész 2018 márciusában levelet írt Ingeborg Grassle-nek, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottsága elnökének. Ebben Grassle korábbi nyilatkozatára reagált, amelyben az uniós bizottság vezetője valódi nyomozást szorgalmazott a miniszterelnök vejéhez kötődő Elios-ügyben. Levelében Polt azt bizonygatta, hogy az OLAF (az Európai Csalás Elleni Hivatal) ajánlásai és jelzései alapján igenis indulnak büntetőeljárások Magyarországon. Ehhez egy táblázatot is mellékelt a 2012 óta az OLAF kezdeményezései alapján tett ügyészi intézkedésekről. Cikksorozatunkban ezeket az ügyeket mutatjuk be, és annak is utánajárunk, hogy mi lett a nyomozás eredménye. A cikksorozat korábbi részeit itt lehet elérni.

Nagyon szép célt fogalmazott meg a TÁMOP egyik projektje jó pár éve: a természettudományos oktatás, illetve a fizikai és a kémiai szaktantermek fejlesztését helyezte előtérbe. Ennek megvalósítására az Európai Unió 14 milliárd forintot adott. A helyi önkormányzatok és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) által végrehajtandó programot az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) irányította. A támogatás összegéből 44 vidéki és 8 fővárosi iskolai labor fejlesztését tervezték úgy, hogy minden városnak mintegy 300 millió forint állt a rendelkezésére.

A projektek lefolytatásáról a Magyar Narancs is megírta, hogy az iskolák az elszámolható költségek 30 százalékát, 80-100 millió forintot fordítottak infrastrukturális fejlesztésekre, vagyis termek kialakítására és eszközbeszerzésekre. A megmaradt összeget, esetenként 200 millió forintot pedig a projekt céljait közvetlenül nem szolgáló dolgokra: oktatási programokra, munkafüzetekre, kiállításra és nyelvi képzésekre költötték. Ezek nélkül azonban a laborkialakítások költsége nem is lett volna elszámolható.

Az oktatási anyagokat minden iskola külön készítette el a meghívásos közbeszerzési pályázaton nyertes céggel. A nyílt pályáztatást egyébként az oktatási intézmények úgy tudták elkerülni, hogy a kiírásokban az egyes tételek összege nem haladta meg a 25 millió forintot...

ITT OLVASHATÓ