2019. május 12., vasárnap

RÁADÁS: A NAGY JÁTÉKOS

DR SZÜDI JÁNOS BLOGJA
Szerző: Dr. SZÜDI JÁNOS
2019.03.18.



Játékszerek lettünk. A hatalom játékszerei. A macska-egér játékban az egér. A játék lényege közismert: a macska hagyja az egeret rémülten futkározni, elkapja, elengedi, belelógatja a szájába a farkánál fogva, aztán leteszi, meneküljön az ostoba. A játék közben az egér adrenalin szintje megemelkedik, s ettől jobb lesz az íze. Végül, szép komótosan megrágják, megforgatják a szájüregben, s lenyelik. Ez a sors vár mindenkire, aki nem érti meg a budai várból érkező üzenetet, az Úr hangját: „Mindenki annyit ér, amennyire beárazom. Aki okos, az tudja, mit kell tennie, hogy növekedjen az ázsiója.”

Kevés ember mondhatja el magáról, minden gyermekkori álma teljesült. Népmesei hősként, szegény pártitkár fiaként küzdötte fel magát magasabbra, egyre magasabbra. A pártelnöki székbe. A parlamenti padsorba, majd patkó első sorának közepébe. Végül az ország mindenható urává. Ma már nem mesebeli hős. Illik rá a költő szava: „Hasa, hája, kéknadrága…/Minden kész e méltóságra:” Bajusza nincs, bár lehetne, de viseli azt helyette a két cimbora, akiknek odaadta az ország két legmagasabb méltóságát, mindaddig, ameddig meg nem oldja e pozíciók összevonását és sajátkézbe vételét. Megtehet mindent. Őt választotta a nép. Zsinórban háromszor.

Jó dolog a hatalom annak, aki tud bánni vele. Hát még, ha ez a hatalom korlátlan és ellenőrizetlen. Ilyen hatalom birtokában nincsenek skrupulusok. A hatalomhoz jár a saját focicsapat, a saját kúria, a saját kisvasút, a családi szőlőbirtok, a családi bánya. Papíron ma is szegény ember. Vagyona nincs. Mindez formaság. Minek a papír? Sajátjaként bánik mindennel, az országgal, annak vagyonával, pénzével. Mit akarhatna még? Fogas kérdés, de nem annak, aki kibulizta, hogy felköltözhessen a várba. Ez a költözés alig került többe huszonötmilliárd forintnál, de megérte, hiszen ez az összeg magába foglalja nemcsak egy új erkély kialakítását a műemléki épületben, nemcsak a dolgozószobájára fordított négymilliárdot, hanem a kolostor falait elcsúfító, kettőszázharminc éves freskók lemázolását is. Nem baj, ha führer lesz, akkor sem kidobott ez a pénz. Majd felváltva használja a karmelita kolostort és a mellette lévő Sándor-palotát, ahová eredetileg költözni akart, csak az ármánykodó szoc-lib kormány kiutalta a köztársasági elnöknek. Visszatérve a kérdéshez: megmutatni Európának, nélküle, ellenére nem jut messzire. Hunyadi megállította a török hadsereget, ő megállítja Európát.

Közismert, a szíve arany. Bőven osztogatja a pénzt, mondhatni két kézzel szórja. Igaz, nem a nép közé. Annál bölcsebb! Annál takarékosabb! Csak, aki megérdemli, annak jut a pénzesőből. Mit sem ront az arany ragyogásán, hogy ez a pénz nem a sajátja, hanem éppenséggel azoké, akiknek nem jut belőle. Sajátjaként bánik a közpénzzel is. Minden fillér jó helyre megy. Jut egyházaknak, jut sportegyesületeknek határon innen, határon túl. A legfontosabb azonban, hogy azoknak jusson, akikre támaszkodni lehet, a hűbéreseknek. Az adományozás nagyságából érzékelhető, kinek, hol a helye az osztogatás révén kialakult új uralkodó osztályban...



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése