2019. július 5., péntek

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/27. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 
Szerző: ÉS
2019.07.05.


P U B L I C I S Z T I K A

Széky János: Néha kell a kaviár

2012. július 20-án éjszaka Jordi Xuclà i Costa, a spanyol parlament katalán képviselője a szemtanúk szerint államférfihoz méltatlanul viselkedett. Végigjárta és -danolta Aranjuez királyi város bárjait és luxuséttermeit, fizetés helyett csak otthagyta a hivatalos képviselői névjegyét (bár ez Spanyolországban állítólag bevett szokás), aztán hajnali ötre úgy berúgott, hogy fogott egy taxit, és el akart hajtatni Kubába.

2014. április 11-én Áder János köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje, polgári tagozat kitüntetést adományozta Jordi Xuclà i Costának, a spanyol Képviselőház tagjának.

Mitől lett ilyen kedves a NER-nek egy nem túl érdemdús botrányhős, ráadásul liberális párti katalán képviselő?

Xuclà kontinentális szinten főként az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében buzgólkodott, és két, magyar szemszögből érdekes megmozdulása volt. Aláírt egy határozati javaslatot (nem került a Közgyűlés elé) a hajléktalanok önkényes magyarországi bebörtönzése ellen; és aláírt egy szintén meg sem vitatott másikat a „gazdaságilag életképes régiókról és a tagállamok hatékony helyi önkormányzatairól”. Utóbbit lehet úgy értelmezni, hogy kedvezett volna a székely autonómiatörekvéseknek (Xuclà később valóban fellépett a székelyek érdekében, többek között a katalán származására büszke Gaudi-Nagy Tamás oldalán), de Magyarország érdekérvényesítését nemcsak földrajzi értelemben nem szolgálta, hanem azért sem, mert a magyarországi régióknak semmiféle gazdasági funkciójuk nincsen, önkormányzatuk még kevésbé.

Szóval miért szerette meg az európai politikusok százai és ezrei közül Orbán Viktor éppen Xuclàt?

Herczog Noémi–Molnár Zsófia
Van egypúpú, van kétpúpú

Ennek az írásnak a kiindulópontja eredetileg a Kasszasiker lett volna, azaz az Átrium „tao-dráma... részben” alcímmel meghirdetett idei utolsó bemutatója, amely végül elmaradt. Tüntető hiánya pedig minden szónál ékesebben szemlélteti – noha a Kultúrbrigád közleményben is hirdeti –, mekkora a baj.

Darvasi Tisma-díja

Mint korábban hírt adtunk róla, munkatársunk, Darvasi László megkapta az Alexander Tismáról elnevezett nemzetközi irodalmi díjat. Június 24-én Újvidéken vette át, az írót Ilma Rakusa méltatta. „Darvasi virtuóz módon ábrázolja szereplőinek érzelmeit és cselekedeteit, s így szuggesztív erővel teremt olyan lidércnyomásos világokat, amelyek egyszerre megrendítőek és bűvöletesek” – mondta többek között.

Az alábbiakban Darvasi Lászlónak az átadáson elhangzott beszédéből idézünk.

Kovács Zoltán: Milyen a Balaton?

Bauer Tamás: Palkovics igaza

Kenesei István: Hazugságok hálója
A lex Palkovics a parlamentben

Fried Ilona: Egy diktátor évszázados hazugságai
Álhírek az olasz fasizmusban

Salamon János: A konszenzus esztétikája

Ecsenyi Áron: Adózás és piac

A közel hasonló lakosságszámú Magyarország és Hongkong 45 évvel ezelőtt ugyanolyan fejlett volt, ám mára háromszoros a különbség Hongkong javára. Az egyik leglényegesebb vonás, amiben eltérünk távol-keleti versenytársunktól, hogy Hongkong a világ legszabadabb piaca, minimális adókkal, míg Magyarország a 4. legadóztatottabb OECD-ország – ahol a bevétel 52 százaléka az állam zsebébe kerül. Míg Hongkongban piaci alapon válik valaki igazán gazdaggá, itthon még mindig az állami közbeszerzések dominálnak. A történelem eltérően díjazta a két országot, masszív megerősítést adva a startup finanszírozásaival elhíresült Paul Grahamnek, aki szerint a fejlődés szükséges feltétele, hogy nem próbálunk meg a piaccal szembefordulva egyenlőséget erőltetni a társadalomra.

Gy. Horváth László: Bart István
(1944–2019)

Gadó Gábor: Fagypont alatt

Benda László: Tirana: izzik a parázs

György Péter: Ungvári Tamás
(1930–2019)

V I S S Z H A N G

Jeszenszky Géza: Ki hamisítja a magyar történelmet?

Karsai László: Válasz Ádám Péternek

Szűcs R. Gábor: Fekete nyáj

Lénárt András: Helyesbítés

P Á R A T L A N

-hg-: MEGHATOTTA

iernő: DOLGUNK A VILÁGBAN
Dobozi István: VÁMEMBER

Haskó László: ISTEN OSTORA

-iar-: GYŐZELMET SZENVEDTEK

Rényi Zsuzsanna: TILTAKOZUNK

- pé -: KÖZELJÖVŐ

-átkai: „JÁTSZANI IS ENGEDD”

msz: A HANYATLÁSVÉGI

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése