Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.09.24.
Egyre nagyobb veszélyben vannak az újságírók szerte a világban csak azért, mert a sajtó segít abban, hogy a társadalom szabad és tájékozott legyen. Erre figyelmeztet a New York Times kiadója, aki rendkívül ritkán szólal meg, ám most közzétette hétfőn tartott előadásának szövegét. Sulzberger szerint a helyzet már olyan, hogy az USÁ-ban is harcolni kell a szólásszabadságért és a média függetlenségéért. Saját újságja küldetését úgy határozta meg, hogy az keresi az igazságot és közvetít, hogy az emberek jobban megértsék a világot. Amikor az erősödő nacionalizmus hatására a tömegek befelé fordulnak, a legfőbb feladat, hogy a lap világító toronyként működjön. Csakhogy egyre nehezebb tudósítani a válságövezetekből, és most már az amerikai kormányzatra sem számíthatnak a szabad sajtó legfőbb védelmezőjeként. Egy sor állam támadja az újságírókat és a médiát, nehogy azok ki tudjanak mondani kényelmetlen igazságokat és kérdőre vonhassák a hatalmat. Igyekszik lejáratni és megfélemlítéssel próbálja elhallgattatni a független tájékoztatást. De ezek az akciók valójában azt célozzák, hogy a közvéleménynek ne legyen joga a dolgok megismerésére, vagyis az alapvető demokratikus értékeket, az igazságot magát fenyegeti. Természetesen a sajtó sem tökéletes, ám nélkülözhetetlen az egészséges demokrácia számára, és a legfontosabb eszköz a polgárok kezében. És most ez van egyre nagyobb nyomás alatt. De a világban gyakran az újságírók élete forog kockán, amit a Kashoggi-ügy is mutat. Főleg olyan országokban, ahol nincsenek meg a demokratikus biztosítékok. És az Egyesült Államok elfogadja ezt a gyakorlatot, sőt lehet, hogy titokban még bátorítja is. De még ennél is nagyobb gond mindenki számára, hogy ily módon a tekintélyelvű vezetők elföldelik a terhelő adatokat, elrejtik a korrupciót, sőt még a népirtást is igazolják. A néhai McCain szenátor mondta, hogy a diktátorok először a szabad sajtót zárják be, a történelem ezt tanúsítja. Hivatalba lépése óta Trump csaknem 600-szor twitterezett „álhírekről”, mert le akarja járatni a pontos értesüléseket, a tényszerű tudósításokat. Ezáltal azonban gyakorlatilag felhatalmazást adott bizonyos külföldi vezetőknek, hogy kövessék a példáját, és azok kapva kaptak a lehetőségen. A „fake news” kifejezést az elmúlt évben jó 50 ország vezetői használták, Orbántól Erdoganig, mi több, még liberális politikusok is éltek vele. De az amerikai elnök most rátett még egy lapáttal, amikor a nép ellenségeinek nyilvánította az újságírókat és hazaárulással vádolta meg őket. Ez esetben ő tanult autokrata hatalmasságoktól. Amit a hadsereg főparancsnokaként mond, az azzal fenyegeti az újságírókat, hogy üldözésnek lesznek kitéve, légből kapott bűncselekmények miatt. Az önkényurak pedig feljogosítva érzik magukat, hogy ugyanezen az úton haladjanak. És ők azután riasztó hatékonysággal tesznek lakatot a sajtómunkások szájára, megfélemlítéssel, erőszakkal. Azonban a rettenetes következmény az, hogy visszaéléseket lehet megúszni büntetlenül, titkok nem kerülnek napvilágra, a rossz rejtve marad. De nem szabad megengedni, hogy gyökeret verjen a világban az olyan elnyomó modell, mint az orosz és a kínai. A sajtó nem riadhat vissza a leleplezésektől, nem állhat egyik oldalra sem. A tényekhez kell hűségesnek maradnia. Ebben szüksége van az üzleti világ, a civil és a tudományos szféra támogatására. Különösen áll ez a Facebookra, a Twitterre, a Google-ra és az Apple-re. De a két nagy amerikai pártnak is fel kell lépnie a független újságírásért, és nem csupán az USA-ban.
Az Orbán-kormány készül arra az esetre, ha Trócsányi László netán elbukna az EP-meghallgatáson, ezért van tartalékjelöltje, ám hogy ki az, azt Kovács Zoltán, a miniszterelnök bizalmasa nem akarta elárulni. A szóvivő Bécsben beszélgetett a sajtó képviselőivel. Mint mondta, a magyar fél Kelet-Európa felértékelődésének tekinti, hogy a bővítési terület éppen Magyarországnak jut. Úgy fogalmazott, senki sem hagyhatja figyelmen kívül a V4-ek megerősödését. Hozzátette, Európának el kell fogadnia, hogy a csoport bizonyos kérdésekben más véleményen van, mint a többiek. A tudósítás ennél a pontnál emlékeztet arra, hogy mind Budapest, mind Varsó ellen jogállami eljárás zajlik. Továbbá, hogy a jobboldali-populista Orbán Viktor tekintélyelvű, nacionalista alapon irányítja az országot. Kovács egyúttal sürgette, hogy mielőbb vegyék fel az EU-ba Szerbiát és Montenegrót. A támogatásnak éppen a Trócsányinak szánt reszort miatt van súlya. A szóvivő szerint a jelöltnek minden szakmai és diplomáciai adottsága megvan ahhoz, hogy sikeres legyen biztosként.
A Kovács által elmondottakból kiderült, hogy Trócsányi megbízatása annak a dealnek a része volt, amelynek eredményeként von der Leyen lehet a Bizottság következő elnöke. De akkor sincs baj, ha a volt igazságügyi miniszter netán nem kapja meg az Európai Parlament jóváhagyását. A továbbiakban a szóvivő egyértelművé tette, Budapest változatlanul élesen elutasítja, hogy politikai feltételektől, így a jogállamiság betartásától tegyék függővé az uniós támogatásokat. Előadásának fő témája azonban a migráció volt. Keményen bírálta, hogy az új olasz kormány módosított álláspontján. Ami pedig az FPÖ elnökének közelmúltban tett budapesti látogatását illeti, azzal kapcsolatban azt fejtegette, hogy ha két ember találkozik, az még nem jelenti azt, hogy mindenben okvetlenül egyetértenek.
A svéd kormányhoz akar fordulni holnap a Wallenberg-család, hogy 75 év után végre fény derüljön arra, mi történt Raoul Wallenberggel, aki a háború végén diplomataként hozzávetőleg 30 ezer üldözöttet mentett meg Budapesten. Az egyik leszármazott azt mondja, hogy konkrét kérdésekre várnak konkrét választ, véget kell vetni a rejtélynek, annál is inkább, mert akiről szó van, az megérdemli, hogy kiderüljön az igazság. De egyelőre túl sok zárt ajtóba ütköznek, és úgy gondolják, hogy az orosz hatóságok ma is döntő információkat tartanak vissza, illetve időnként tudatosan félrevezetik a kutatókat. A svéd állam pedig tétlenkedik, mert nem szeretne konfliktusba keveredni a nagy keleti szomszéddal. A hozzátartozók azt szeretnék, ha Svédország hivatalosan kérné Oroszországhoz, hogy betekinthessen a 10 leglényegesebb, ám titkosított dokumentumba, mert hivatalos támogatás nélkül nem jutnak előbbre. A stockholmi kormány tavaly a család kérésére 40 ezer oldalnyi anyagot közzétett a saját aktáiból, ezek az 1970 és 2018 közötti időszakra vonatkoznak. Egy amerikai történész azonban azt nem érti, miért nem szeretné sem az orosz, sem a svéd vezetés, ha kiderülne az igazság?
...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.