2019. október 29., kedd

„EMBERÁLDOZATOK A SZERZÉS OLTÁRÁN” – LEVELEK HÁFIZNAK (10.)

VÁLASZ ONLINE
Szerző: JÁSZBERÉNYI SÁNDOR
2019.10.29.


Jászberényi Sándor író-haditudósító Egyiptomból ír Magyarországon élő kisfiának mindarról, amit apaként érdemesnek érez átadni. Ez már a tizedik levél, ezúttal a munkáról és a szülők gyerekeiken bevasalt álmairól.

Nem tudom, mit kellene kezdened az életeddel, Háfiz.

Ellentétben a korral, amikor nagyapádék léptek be az életbe, semmi garancia nincs arra, hogy bárminek, amit megtanultál, tíz év múlva is lesz értelme. Ők azzal a tudattal mentek be a gyárba, hogy öregen fognak kijönni onnan. Ma, ha elmész dolgozni valahova, nem biztos, hogy egy év múlva is szükség lesz a munkádra. Nem azért, mert rosszul végzed, hanem mert megváltoznak a körülmények. Például elkészül egy robot, amelynek majd csak az áramfogyasztását kell fizetnie a gyár tulajdonosának. Vagy egyszerűen kiszámolják, hogy amit eddig ketten végeztetek, azt meg tudja csinálni egy ember is. Hogy ezzel éveket vesznek majd el az illető életéből, a másiknak pedig nem lesz keresete, nem számít. Emberáldozatok a szerzés oltárán.

A szerzés világrendjében pedig minden számszerűsíthető. Be van árazva a verítéked, be van árazva a véred, még a lelkedet is beárazzák gondos, fehér kesztyűs kezek. Addig vagy része a rendszernek, amíg termelsz és fogyasztasz. A kettő pedig összefügg. Ha valami miatt bármelyikből kiesel, a világ nem fog többé igényt tartani rád.

Az apádként csak annyit szeretnék: ne hidd el, hogy az élet ennyiről szól.

Nem lesz könnyű dolgod.

A világ hazugsága, hogy feltételezi: aki eredményes a szerzésben, az a tökéletes ember. Példaképnek tekintjük a gazdagokat, akik tárgyaikat közszemlére teszik. Azt hisszük, ha valaki gazdag, annak muszáj boldognak is lennie, hiszen nem fárad el és öregszik bele a túlélésbe. Én azonban csak szomorú, és életunt gazdagokat ismerek, fiam. Senkin nem láttam az örömöt, akiről tudtam, hogy nagy pénzeken ül. Már csak ezért is elképzelhetetlennek tartom, hogy az élet célja pusztán a pénz megszerzése lenne.

Te mindenesetre nem születtél azok közé, akiknek nem kell részt venniük a termelésben. Valamidet árulnod kell majd, hogy megélj. Nem nagyon lesz másod, amit kihordhatsz a piacra azon kívül, amit megtanulsz. A kérdés persze az, hogy mit érdemes megtanulnod...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése