2019. november 9., szombat

AHOL A KURD ÁLMOK VÉGET ÉRNEK, AVAGY KINEK AZ ÉRDEKE ERDOGAN HÁBORÚJA?

ÁTLÁTSZÓ / VILÁGTÉRKÉP
Szerző: BŐTÖS BOTOND
2019.11.07.


A független Kurdisztán megalakulásának napjainkban nincs esélye, de a helyi szintű kurd autonóm területek működőképesek lehetnek. Ez az elmúlt évek legfontosabb tanulsága a lángba borult Közel-Keleten, amit most Erdogan török elnök a Szíriában indított háborújával és etnikai tisztogatással akadályozna meg – Orbán Viktor magyar miniszterelnök támogatásával.


Nem Magyarország volt az egyetlen, amely az első világháború után katonákkal próbált védekezni az ország területi egységére nézve várhatóan kedvezőtlen döntés ellen. Törökország a sévres-i béke (1920) ellen – amely megfosztotta az Oszmán Birodalmat területe háromnegyedétől és a kurdok számára független Kurdisztánt ígért – indított függetlenségi háborút. A magyar Tanácsköztársaság katonailag elbukott (1919), a török függetlenségi háború győzött.

Képzeljük el, hogy a Tanácsköztársaság honvédő háborúja győz, és Erdély Magyarországhoz kerül a trianoni béke után, hatalmas román kisebbséggel. Hasonló sors jutott a valóságban a törökországi kurdoknak, amikor a lausanne-i béke (1923) értelmében Törökország megtarthatta kis-ázsiai (anatóliai) területeit, ahol nagy számban kurdok éltek. Az elképzelt Kurdisztán területét a kurd lakossággal együtt négy állam – Törökország, Szíria, Irak, Irán – között osztották fel.

A korabeli közvélemény egy része nem volt jó véleménnyel a békéről. Németország volt amerikai nagykövete szerint „a keresztény civilizációt keresztre feszítették Lausanne-ban, az amerikai zászlót sárban vonják le az olajspekulánsok egy csoportja érdekében.” Azóta a kurdok többször fellázadtak az elmúlt évtizedekben Irakban, Törökországban, Szíriában és Iránban is. Minden alkalommal leverték függetlenségi törekvéseiket.

Mindenki ismeri napjaink közhellyé koptatott definícióját, miszerint a kurd a legnagyobb önálló államiság nélkül létező nemzet. A becslések szerint 30-40 millió kurd él egy viszonylag kompakt területen, amely elméletileg elképzelhető lenne egyetlen területi egységként is. Ezt a dél-kelet Törökországból Észak-Szírián át Észak-Irakig tartó több mint ezer kilométeres utat autóval tíz nap alatt lehet megtenni.

Cikkemben ezt a hivatalosan el nem képzelt nemzeti területet járom be és a különböző kurd csoportok bemutatásával kritikai vizsgálat alá vetem az egységes Kurdisztánt. Kiindulópontom az aktuális török-(szíriai) kurd háború és annak okainak bemutatása, amely segíthet megérteni a jelenlegi hivatalos magyar kormányzati álláspont tarthatatlanságát is...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése