2019. november 29., péntek

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/48. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2019.11.29.



P U B L I C I S Z T I K A

Széky János: Az elhárító díja

A bársonyos forradalom harmincadik évfordulóján, pontosabban egy nappal előtte, november 16-án az eltelt haminc év legnagyobb kormányellenes tüntetését tartották Prágában. A tavasz óta rendszeres megmozdulásokon nemcsak azért követelik Andrej Babiš miniszterelnök távozását, mert – az OLAF és a rendőrség szerint csalással – magánemberként a saját vállalkozása javára térített el uniós pénzeket, és hogy ezt jogilag elkenje, még az igazságügy-minisztert is lecserélte. Szemtanúk szerint a transzparensek fele arról szólt, hogy nem kell nekik estébák.

Legalábbis a miniszterelnöki poszton. A köznyelvben elterjedt szót az StB rövidítésből képezték, a Státní Bezpečnost, azaz Állambiztonság kezdőbetűiből. Babišt Pozsonyban szervezték be, a kémelhárítás megbízottja volt 1980-tól; ez a magyar III/II-nek felel meg. Csehországban és Szlovákiában nincs olyan különbségtétel, mint nálunk, hogy törvényesen csak a belső elhárítás (III/III) tisztjei és besúgói számítanak rossz embernek; ott tudják, hogy a kommunista titkosrendőrség egyes osztályai ugyanahhoz a kártékony szervezethez tartoztak, és ugyanúgy a diktatúra fenntartásáért dolgoztak. További különbség, hogy a nevek hozzáférhetők, főként Bukovszky László érdeméből, aki előbb a szlovák Nemzeti Emlékezet Intézetének levéltárát vezette, majd a cseh Állambiztonsági Levéltár igazgatója lett...

Lukácsy András: Az igazságkereső
Del Medico Imre (1923–2019)

Szelényi Zsuzsanna: Európa – globális politikai szereplő?

Hegyi Iván: Lami örök

Kovács Zoltán: Szövegértési nehézségek

Radnóti Sándor: Ludassy Mária dicsérete


Avar János: Övék a fele királyság

Zelei Dávid: Az utolsó mohikán
Bolívia Morales után

Molnár Erzsébet: Isten hídja

Zilahi Sebess Péter: Szándékos félrevezetés a Balkánon?

Hetvenöt évvel Magyarország német megszállása után az akkori magyar külpolitika ismét felkeltette néhány történész érdeklődését. A viták központjában egy balkáni partraszállás feltételéhez kötött fegyverszünet keresése áll. Sokan e partraszállás lehetőségét angolszász megtévesztésnek vélték, olyan cselnek, amely arra volt hivatott, hogy Magyarországon tartson több Wehrmacht‑hadosztályt, amely egyébként a közelgő normadiai partraszállás kivédésére lett volna bevethető. Az erről folyó vitában az az állítás is elhangzott, hogy az angolszászok részéről mindez nem csupán csel volt, hanem cinikus provokáció is, és annak ellenére kitartottak e terv lebegtetése mellett, hogy tudták, milyen következményekkel járna a magyar lakosság – különösképpen a zsidóság – számára a német megszállás. Ez be is következett a rettegett következményekkel együtt...

Tamás Ervin: Okos szelídség

Magyar László András: Félelem és populizmus


Deák Dániel: Hit és erőszak

Vargha János: A Nuszbaum nővérek

V I S S Z H A N G

Fried Ilona: A váteszről még egyszer

Józsa Ágnes: Az igazi ok

P Á R A T L A N

pá-ti-: „GYÚRUNK, VAZZE”

BTZS: UTAT TÉVESZTETTÜNK

E. A.: STÍLUSVIZSGÁLÓ

aha: FOLYTATOM!

(Nyerges): HÁZSZABÁLY, ANNO 1935

-pé-: FELÁLLNI!

Szilasi György: NONSZENSZ

Völgyi Ferenc: SZÍVÜGY

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése