2019. november 9., szombat

RATATA KIRÁLY BÉKÉS ÁLMA

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: V.Z.
2019.11.09.


Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy ország, Agyamentisztánia. Volt egy királya is, kit Autok Ratatának hívtak. Ratata király az elmúlt 10 évben alaposan tanulmányozta, majd minden lehetséges eszközt bevetve hazájában és azon túl is azon dolgozott, hogy összeugrassza a népeket, békétlenséget és gyűlöletet szítson. Gondosan kiválogatott maga mellé más, hasonló gondolkodású uralkodókat, és szisztematikusan megkezdték a béke lerombolását.

Meg is lett a gyümölcse áldástalan munkájuknak, hiszen hol egy baltával csaptak agyon valakit nemzeti hovatartozása miatt, hol egy repülőt lőttek le az égből, hol tömegmészárlásokat hajtottak végre, hol éheztették és megkínozták az embereket, hol machétával ugrottak egymásnak a népek, hol békés tüntetéseket vertek szét brutálisan, máshol meg kimondottan fegyveres háború robbant ki. Mindegy volt neki és társainak, hogy a világ melyik részén eszkalálódik a téboly, a lényeg az volt, öljék egymást az emberek, és eközben ők a zavarosban halászgatva megsüthetik a sokadik pecsenyéjüket.

Aztán Ratata király gondolt egy nagyot és merészet. Egyik hű alattvalójával megalapíttatott egy kis cégecskét, össz-vissz 3 millió garasért. Aztán a kis vállalkozás Ratata király egyik kufárjától kapott 14 milliárd garas kölcsönt, aminek a visszafizetésére személyesen Ratata király vállalt garanciát az államkincstárból. Nem a saját vagyonából, hanem a közéből! Na ez a kis üzletecske ebből a tengernyi pénzből vett egy fegyvergyárat. Az újdonsült üzemben gyártották ám a fegyvert nagyhamarjában. Nem ám a legmodernebbeket, hanem azokat, amikből jó sokat el lehet adni a népeknek. Csak semmi lovagi páncél, meg nyílpuska. Jó sok kés kell, meg lándzsa, machéte, bunkósbot. Ezeket mindenki meg tudja venni, és sokat el lehet adni, mert mindenkinek kell belőle, attól függetlenül, hogy melyik oldalon harcol.

Persze tulajdonképpen Ratata királyt ez nem is érdekelte. Mármint a harc ideológiai okai. Számára a vérontás volt a lényeg, hiszen ezáltal mindenkit ki tudott szolgálni. Ratata király rájött, amig ő fenn tudja tartani a rettegést, a terrort, és a háborús fenyegetettséget, addig veszik tőle a fegyvert, mint a cukrot. A garasok meg csak dőlnek a hű pribékhez, azaz közvetetten hozzá. Ratata király udvari komornyikja mondta a minap, hogy ma már arról vizionál az uralkodó, hogy az egyik elvbarát király, bizonyos rettegett Vlad Imir, titkos fegyverüzleteit is képes lesz majd ez a kis cégecske levezényelni, és akkor legközelebb nem keveredik nemzetközi bonyodalomba, mikor is Vlad király letartóztatott fegyverkufárjait Vlad királynak adja ki, és nem a másik elvbarátjának, Trampli királynak. Mert hisz Trampli király messze lakik, és hát emiatt Trampli király fegyverüzleteiből számára sohase csurranna-cseppenne semmi sem...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése