2019. december 4., szerda

MÉG TÖBB EU-PÉNZT BUKHAT EL MAGYARORSZÁG AZ ÚJ KÖLTSÉGVETÉSI JAVASLATTAL

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2019.12.04.


A finn elnökség terve még az Európai Bizottságénál is szűkmarkúbb, márpedig a kormány már azt is mereven elutasította.

Még a bizottság javaslatánál is kevesebb uniós forrás juthat Magyarországnak 2020 után, ha a tagok elfogadják a hétéves költségvetési keretre vonatkozó friss javaslatot. Ezt a féléves soros elnökséget adó Finnország terjesztette be a jövő heti EU-csúcs elé, a legfontosabb szám pedig ez:

1,07%.

Helsinki szerint a tagországoknak bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) ekkora hányadát kellene befizetni a brüsszeli kasszába (hivatalos nevén ez a kötelezettségvállalás, a tényleges kifizetést ennél valamivel alacsonyabb szintre tervezik – összegben ez nagyjából egymilliárd eurót jelent a 27-ek számára, 2018-as árakon).

Ez több, mint a jelenlegi, 1 százalék körüli érték, ám jóval kevesebb, mint amennyit Magyarország (az EU-támogatások egyik fő kedvezményezettje) kész lenne fizetni (1,3%), és kevesebb annál az 1,114 százaléknál is, amely az Európai Bizottság által tavaly májusban beterjesztett eredeti költségvetési javaslatban szerepelt.

Hogy mi magyarázza a csökkenést? Az, hogy a nagy befizetők továbbra sem szeretnének 1 százaléknál többet fizetni. Elsősorban az EU legnagyobb gazdaságának, Németországnak a vezetése korlátozná a hozzájárulást: bár Berlin a tárgyalások kezdetekor még bőkezűnek bizonyult, ám azóta gyakorlatilag leállt a GDP-növekedés az országban, ez pedig a szigorú gazdálkodáshoz szokott Merkel-kormányzatot is óvatosságra inti.

Arra pedig még egyszerűbb a magyarázat, miért nem elég a mostani hozzájárulás: a britek kilépésével egyik legfontosabb befizetőjét veszíti el az unió (nem véletlen, hogy miért folyt olyan komoly harc a Brexit-tárgyalások során azért, hogy 2020 végéig, vagyis a 2014-2020-as finanszírozási időszak lezárultáig London megfizesse azt, amiről még 2013-ban megállapodtak a tagállamok). A brit befizetés kompenzálására szolgálna a plusz, a bizottság és az EP is pártolná ugyanakkor egyéb források bevonását. A finn elnökség ezt két formában tartja elképzelhetőnek: egyrészt a nem újrafelhasznált műanyag hulladék megadóztatásából (ilyen termékdíj létezik nálunk is, a változás az lenne, hogy a bevételből az EU is részesedne), illetve az uniós kibocsátáskereskedelemből származna bevétele a büdzsének...


ITT OLVASHATÓ

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése