2020. július 30., csütörtök

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN PRÓBÁLGATJA A SAJÁT HATÁRAIT, MAJD ÁTLÉP AZOKON - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.07.30.


Die Zeit 

A német uniópártok EP-képviselőcsoportjának vezetője a korrupció leküzdése szempontjából óriási lépésnek tartja a brüsszeli csúcs jogállamisági határozatát. Azonban Daniel Caspary, aki 16 éve egyfolytában Strasbourgban dolgozik, amellett van, hogy a Bizottság eredeti javaslatának megfelelően a megtoldó intézkedések megakadályozásához, ne pedig a kimondásukhoz kelljen kétharmados többség, vagyis ne úgy, ahogyan azt az állam- és kormányfők jóváhagyták. 

A politikus ezt azért tartja különösen fontosnak, mert szerinte a Varsó és Budapesti ellen zajló jogállami eljárásból úgysem lesz semmi, éppen az egyhangú döntéshozatal miatt. Viszont igen fontosnak nevezi, hogy az új rendszerben nagy hangsúlyt kap majd a nyilvánosság előtt, ha államférfiak uniós pénzen szedik meg magukat, ahogy az a cseheknél történik, vagy ha a családjuk gyarapodik, teszem azt, Magyarországon, Lengyelországban és Máltán. Ennek hatalmas jelentőséget tulajdonít. Azt is igen lényegesnek tekinti, hogy mozgósítani lehessen az érintett országok lakosságát az alapjogok leépítése ellen. 

Orbán Viktorról azt mondta, hogy a miniszterelnök rendszeresen próbálgatja a saját határait, majd átlép azokon. Ha az EU ilyen esetekben szembesítette az alapszerződés megfelelő pontjával, akkor a végén idáig mindig tartotta magát a közösségi joghoz. Caspary számára a vörös vonalat az jelenti, ha Magyarország netán nem tesz eleget az Európai Bíróság valamelyik jogerős ítéletének. Viszont jó lenne – tette hozzá –, ha a szociáldemokraták és a liberálisok nem mutogatnának folyton ujjal Orbánra, miután igyekeznek elterelni a figyelmet, mármint hogy az ő soraikban is vannak fekete bárányok, mint Andrej Babis, vagy a máltai és szlovák szocialisták. Ugyanakkor ha minden pártcsalád kizárja az ilyen elemeket, akkor lehet, hogy az érintett országokban javul a sajtó helyzete, ám az emberek számára nem változna semmi. Mint mondta, a Néppárt egyszer már megégette az ujját, amikor kiléptek a brit konzervatívok, mert az volt a Brexit kezdete. De ha a kereszténydemokraták nem zárták volna le a párbeszéd összes csatornáját, akkor a szigetország nem jutott volna el a tagságról rendezett népszavazásig, hangsúlyozza Caspary.

Az unió megőrizte arcát, mert megkezdte a harcot saját sorain belül a tekintélyelvű rendszerek ellen, amikor kikötötte, hogy pénz akkor jár csak Brüsszeltől, ha az adott tag eleget tesz a jogállami normáknak. Persze ha valaki Orbán szemével nézi az EU-t, akkor csatamezőt lát. Állandóan megy a harc, mindenütt „ellenségek” leselkednek, a tét mindig hatalmas: ha nem is élet-halál, de legalábbis a magyar nemzeti büszkeség. Lehet persze nevetni ezen a retorikán, de a kormányfő komolyan gondolja. Fel is vázolja a hadrendet: az olyan katonáknak, mint amilyen ő is, meg kell védelmezniük a keresztény Európát és annak nemzeteit a sötét és istentelen liberális erőkkel, az idegen emberekkel és kultúrákkal, és természetes kedvenc ellenségével, Sorossal szemben. 

Nem véletlen, hogy a magyar vezető ezekben a napokban különösen nagy hangerővel mennydörög. A propagandának lepleznie kell, miről is született döntés Brüsszelben, hiszen olyan még nem volt, hogy az unió megvonja a szubvenciók egy részét, ha valahol sérül a jogállamiság. Orbán azonban vitatja az árukapcsolást, amit amúgy ő maga is megszavazott. 

Ugyanakkor sokan úgy gondolják, hogy az állam- és kormányfők elárulták az európai értékeket. A zöld EP-képviselő, Daniel Freund egyenesen úgy fogalmaz, hogy a kompromisszum hadüzenettel ér fel a jogállammal szemben. Caspary, a CDU-CSU strasbourgi csoportjának vezetője eddig nem megy el, ám szerinte is szigorítani kell a jogállam klauzulán. De sok képviselő jogosnak tartja a bírálatokat a budapesti és varsói jelentések láttán-hallatán, lásd, hogy küszöbön áll az Index vége. 

Mindenesetre a csúcson kinyilvánították, hogy pénzt csak a jogállamért cserében lehet kapni, de az még nem világos, miként kívánnak az elvnek érvényt szerezni. E tekintetben a következő hetekben lényeges szerephez jut az Európai Parlament. Caspary amellett tör lándzsát, hogy ragaszkodni kell a Bizottság eredeti javaslatához. Vagyis ha Brüsszel valaki ellen panaszt emel, akkor csak kétharmaddal lehessen elutasítani, hogy az illető országtól megvonják a támogatást. Az EP aligha fogja megtorpedózni az összes brüsszeli határozatot, mert ahhoz túl sok pénz forog kockán, de harc nélkül nem kívánja átengedni az Orbán által kijelölt terepet.

Zűrzavar van a jogállami feltételrendszer értelmezése körül, így csata várható az európai intézmények között. A liberálisok úgy gondolják, hogy megszabták: az országok csakis a demokratikus játékszabályok betartása esetén részesülhetnek a gazdasági mentőcsomagból. Viszont a populisták, Orbán és Morawiecki is azt hiszik, hogy ők győztek, és meghiúsították a kettő összekapcsolását. Merkel, Macron és Michel viszont egyértelműen azt vallja, hogy igenis lefektették a kritériumokat. 

Ehhez az Európai Tanács első embere hozzáfűzi, hogy a részleteket hamar kidolgozzák, de az biztos, hogy a jóváhagyáshoz immár nem szükséges kétharmad. Értsd: sem Budapest, sem Varsó, sem más főváros nem söpörheti le a tervezett szankciókat az asztalról, ha kiderül, hogy egy kormány fittyet hány az alapértékeknek. 

Hogy akkor mégis miért fordították meg a brüsszeli csúcson a Bizottság által szorgalmazott megoldást, tehát hogy a büntetés megtorpedózásához kelljen minősített többséget felmutatni, arra egy francia minisztériumforrás azt mondja, hogy azért, mert különben üres kézzel távoztak volna az értekezletről a részvevők. Ha ugyanis a magyarok vétóznak, akkor nincs sem költségvetés, sem újjáépítési terv, sem jogállami mechanizmus. A végén Orbán örült, hogy a többieknek nem sikerült „megnevelniük”. Morawiecki pedig azt hangoztatja, hogy Európának vele kell megállapodnia, különben jönne a Ziobro-féle radikálisok. 

A magyar vezető az eltelt években egy sor olyan döntést hozott, amiért elvileg járna a szankció, de most ő is dicsekedhet azzal, hogy nagy győzelmet aratott. Idáig a Bizottság gyakran késve és erélytelenül lépett fel az illiberális rezsimekkel szemben, pedig lett volna rá módja, hogy keményebben odacsapjon. 

Tavaly mindenesetre Orbáné volt az utolsó szó, amikor a többi visegrádi állammal közösen megakadályozta, hogy a szociáldemokrata Timmermans legyen a Bizottság következő elnöke, mivel Juncker előzőleg megrótta a visszásságokért és megindította a jogállami eljárást. Ez utóbbi mechanizmus kettős: megelőző jellegű, de elvezethet szankciókhoz is. Már ha alkalmazzák.


Janez Jansa alatt Szlovénia Magyarországhoz közeledik, a jelenlegi kormány négy hónapja alatt az ország erősen jobbra tolódott, ezért sokan veszélyben látják az Európa-barát irányvonalat. Május eleje óta több városban is tüntetések vannak péntekenként, tiltakozásul a nemzeti populista miniszterelnök kabinetje ellen felmerült korrupciós vádak miatt. A legutóbbi uniós csúcs óta egyértelmű, hogy a szlovénok helyzete lényegesen módosult az EU-ban, mivel a tanácskozáson az ország első embere Magyarország és Lengyelország oldalára állt, miután azok elutasítják, hogy a szubvenciók kifizetését a jogállam betartásától tegyék függővé. 

A szlovén médiában erősödik a Fidesz befolyása, mert közvetve a párt finanszíroz olyan szerkesztőségeket, amelyeket Jansa pártjához sorolnak. Egy tévét pedig meg is vettek Orbán-közeli cégek. Közben pedig ismét éleződik a szlovén kormányfő viszonya saját országának vezető orgánumaival. Elsősorban a köztelevíziót vette tűz alá, csökkenteni kívánja annak állami támogatását. Azon kívül a felügyelő bizottság tagjait a jövőben a kabinet és nem a parlament nevezné ki. 

Kétes a politikus kapcsolata a jogállammal is. Jansa politikai fogolynak nevezi magát, amióta 6 éve kenőpénzek elfogadása miatt elítélték egy fegyverüzlet kapcsán. A jelenség mögött krónikus paranoia és önsajnálat húzódik meg. A koalíciós partnereknek adott tisztségekkel igyekszik fenntartani minimális többségét. Ki akar tartani a két év múlva esedékes választásokig, de a kormányt éles bírálatok érik, mivel túlárazottan vett védőfelszereléseket a vírus ellen. Ám a hatalom úgy látja, hogy legjobb védekezés a támadás, ezért vizsgálóbizottságot kíván felállítani. Sarec volt miniszterelnök szerint ez olyan, mintha a róka próbálná kideríteni, hány tyúk is tűnt el.

Külön is kiemeli a magyar és lengyel sajtóviszonyokat az a 117 oldalas jelentés, amely az Európai Parlament megbízásából készült, és amely megállapítja, hogy a földrészen egyre nagyobb veszélyben van a médiaszabadság. Épp ezért a szakemberek azt javasolják, hogy legyen mindenütt teljesen független a felügyeleti hatóság, továbbá a közmédia, és nyújtsanak fokozott védelmet egyrészt az újságíróknak – lásd a szlovák kettős gyilkosságot –, másrészt pedig azoknak akik, hajlandók információkat kiszivárogtatni a hatalom berkeiből. 

Az elemzés megállapítja, hogy a szerkesztőségek nagy része nagy anyagi nyomásnak van kitéve, ráadásul nem elég a vírusválság, ezt csak tetézi, hogy főleg keleten a hatalom igyekszik befolyásolni a sajtó munkáját. Úgyhogy független orgánumok minden eddiginél jobban kénytelenek a túlélésért küzdeni. A cikk idesorolja az Index nehéz helyzetét. A szakértők óvnak az átláthatatlan tulajdonosi szerkezettől, mert az kedvezőtlenül hat a médiumok önállóságára. A sokszínűség és a nyilvános vita szempontjából ugyancsak károsnak tartják, hogy koncentrálódik a tulajdon.


Urbán Ágnes szerint Magyarország egy intézményt veszít el az Index-szel, még ha az formálisan fenn is marad, de sorsa mindenképpen fordulópontot jelent a magyar sajtószabadság történetében, mert egy ekkora hírportált a kormány idáig még nem tudott a kezébe kaparintani. A Corvinus Egyetem tanszékvezetője szerint hiába cáfol a hatalom, hogy semmi köze a fejleményekhez, hiszen hozzá közel álló üzletemberek már két évvel ezelőtt érdekeltséget szereztek a cégnél. Majd idén márciusban érkezett Vaszily Miklós, aki nehézsúlyúnak számít a Fidesz-közeli médiában. Szóval mondhat a párt, amit csak akar. 

A kormánybarát orgánumokat meglepték az események, napokig nem tudtak rá választ találni. Majd azt eszelték ki, hogy az egész mögött a baloldal van. Csakhogy az érvelés téves, mert a baloldal saját magának ártana, ha két évvel a választás előtt szétveri a legnagyobb független médiumot. De még ha akarta volna is, aligha tudta volna megtenni, mert nincs meg hozzá az ereje. Viszont aligha valószínű, hogy valaha is lesz ekkora szereplő a magyar sajtópiacon. 

A szakértő szerint az EU nagyon is tudna segíteni. Például ha kivizsgálná végre azt panaszt, amely 4 éve van előtte az állami hirdetések aránytalan elosztása, és így a verseny torzítása miatt. Akkor tudna egy s mást tenni a magyar sajtószabadság helyreállítása érdekében. Az eszköze megvan hozzá, csak nem tudni, miért nem használja. 

Urbán nem gondolja, hogy az Indexből is az Origóhoz hasonló propaganda szócső lesz, mert csak nevetnének rajta, ahogyan az a másik nagy, egykor önálló site-tal történik. Inkább azt tartja valószínűnek, hogy továbbra is fontos híreket közöl, csak éppen az oknyomozásnak int búcsút és gondosan odafigyelnek majd a gazdák, hogy a Fidesz számára kényelmetlen botrányok legfeljebb érintőlegesen bukkanjanak fel a digitális lap hasábjain. 

Az interjúalany egyetért Varga Zoltánnal, a 24.hu tulajdonosával abban, hogy most valószínűleg ők következnek. Sok olvasójuk van, jókora különbséggel ugyan, de az Index után a másodikak a népszerűségi rangsorban. De egyelőre alighanem nem történik semmi, mert a Fidesznek nem érdeke, hogy az egyik felháborító ügy jöjjön a másik után. Hosszabb távon azonban nem lesz nyugalom a médiafronton.
SRF 

A svájci közrádió ötperces riportban mutatta be, miként vonta el a magyar kormány a jogkört Gödtől, miután ott a Samsung Európa egyik legnagyobb akkumulátorgyárát akarja felépíteni, ám a terv sokakban környezetvédelmi aggályokat váltott ki és a hatalom nem szereti, ha kényes kérdéseket tesznek fel neki. A hivatalos propaganda szerint az üzem révén az ország úttörő szerephez jut az elektromos autók elállításában. Ám környezetvédők emlékeztetnek arra, hogy nem készült hatástanulmány, márpedig a létesítmény kedvezőtlenül hathat a természet, a levegő, de még a Duna vizének minőségére is. Az sem tudni, mi történik akkor, ha netán baleset következik be, tehát miként szándékoznak meggátolni káros anyagok kiszabadulását. 

A polgármester úgy nyilatkozott, hogy amióta a körzetet különleges gazdasági övezetnek minősítették, azóta nem is tehetnek fel kérdéseket a dél-koreai cégnek. Egyébiránt az intézkedés következtében a település elvesztette adóbevételeinek egyharmadát, így várhatóan csökken az ottani lakosság életszínvonala. Balogh Csaba azt is megemlítette, hogy ugyan a kormány szerint ezer munkahely jön létre, ám ezek zömét külföldi szakemberekkel töltik majd be. A környéken ugyanis nem jellemző az állástalanság. Vagyis a gyár mindenekelőtt a Samsungnak és a kormánynak hajt hasznot. Utóbbi amúgy elveszi a jogokat az ellenzék vezette városoktól. Kovács Zoltán szóvivő cáfolta a vádat, ám arról nem beszélt, hogy egyre nagyobb felhatalmazást kapnak a Fidesz kezében lévő megyei önkormányzatok – aligha véletlenül.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése