2026. május 8., péntek

ÁLLAMTITKÁRI POSZTOT KAP GYURKÓ SZILVIA A TISZA-KORMÁNYBAN - KÜLÖN ÁLLAMTITKÁRA LESZ A GYERMEKJOGI ÉS GYERMEKVÉDELMI ÜGYEKNEK A SZOCIÁLIS- ÉS CSALÁDÜGYI MINISZTÉRIUMBAN.

HVG
Szerző: MÉSZÁROS JULI
2026.05.08.


Gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárnak kéri fel a Tisza-kormány Gyurkó Szilviát, a Hintalovon gyermekjogi alapítvány alapítóját – értesült a HVG több forrásból. A szakember a Kátai-Németh Vilmos által vezetett Szociális- és Családügyi Minisztériumban állhat majd munkába. Gyurkót telefonon értük el és bár az információt nem erősítette meg, többszöri kérdésünkre se cáfolta azt.

Az előző ciklusban a gyermekvédelmi kérdésekkel a Belügyminisztérium, azon belül is a gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár, Fülöp Attila foglalkozott. Az ő nevéhez kötődik többek között az: 2024 őszén megüzente Magyar Péternek, hogy a gyermekvédelmi intézményekben „további »képviselői látogatására« a jövőben nem tartunk igényt, és nem biztosítunk rá lehetőséget”. Ő volt az is, aki megtiltotta, hogy célba érjenek a Tisza Párt állami nevelésben élő gyerekeknek szánt adományai, illetve Magyar Péter és Menczer Tamás emlékezetes találkozásánál is jelen volt a pécsi gyermekotthonnál. Fülöp egyik utolsó, nagyobb port kavart szerepléseként kivonult a parlament Népjóléti Bizottságának üléséről, ahol az ellenzéki képviselők és az újságírók a Szőlő utcai botránnyal kapcsolatban vártak volna tőle válaszokat.

Gyurkó Szilvia az ELTE-n szerezte jogi diplomáját, majd gyermekjogi és gyermekvédelmi tanulmányokat folytatott a New York-i Columbia Egyetemen, de végzett kurzusokat a Genfi Egyetem és a Harvard szervezésében is. 2012 és 2014 között az UNICEF Magyar Bizottságának gyermekjogi igazgatója volt, 2016-ban pedig megalapította a Hintalovon alapítványt, ahol ma már tanácsadóként dolgozik és bár konkrét ügyekben nem vállal szerepet, továbbra is tart előadásokat, tréningeket és képzéseket.

„Nagyon komoly bajban van a gyermekvédelmi szakellátás. De ha teljesen őszinték akarunk lenni, az 1997-es gyermekvédelmi törvény hatálybalépése óta sosem volt olyan «aranykor», amikor az előírások mindenütt teljesültek volna az országban. Ma viszont azért sem tudnak sok gyerek esetében a jogszabályi előírások érvényesülni, mert nincs elég nevelőszülő, nincs elég jól képzett szakember, nincs elég férőhely, nem biztosítottak a kiegészítő, támogató szolgáltatások, illetve nincs meg a különböző szektorok közötti együttműködés. A családok átmeneti otthonaiban eleve nagyon szűkös a kapacitás, és azt látjuk, hogy jellemzően nem átmeneti, hanem tartós problémákkal küzdő családok kerülnek oda, akiknek szinte kizárt, hogy megnyugtatóan, a hosszú távú rendezés esélyével javuljon a helyzetük, amíg ott vannak. Azt is látjuk, hogy borzasztóan korlátozott az egyéb segítségnyújtási lehetőségek száma, így aztán

hiába írja elő a jogszabály, hogy gyereket pusztán anyagi okok miatt nem lehet kiemelni a családjából, mégis minden harmadik gyerek valamilyen anyagi problémával összefüggő ok miatt kerül az állami gondoskodás rendszerébe.

– említett néhányat a gyermekvédelmet érintő legsúlyosabb problémákból Gyurkó Szilvia, amikor 2024-ben interjút adott a HVG-nek...


Lásd még:

- Hintalovon Alapítvány honlapja

TISZTA LAPPAL – MELLÉTHEI-BARNA MÁRTON A VISSZALÉPÉSÉRŐL ÉS A NEPOTIZMUS VÁDJÁRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ABLONCZY BÁLINT
2026.05.08.


„Nem azért lépek vissza, mert úgy gondolom, hogy nem lennék alkalmas miniszternek, hanem mert a saját ambíciómnál nagyságrendekkel fontosabb az ország és a Tisza-kormány érdeke” – mondja a Válasz Online-nak Melléthei-Barna Márton, miután tegnap este visszalépett az igazságügy-miniszteri jelöltségtől. Magyar Pétert 1999-ben, a Pázmány jogi karának gólyatáborába tartó vonaton ismerte meg. Barátságuk a vasúti kupéban vívott első ulticsata óta tart, az Országgyűlés által holnap megválasztandó miniszterelnököt zászlóbontása óta támogatja. Magyar Péter húgával azonban csak 2024 őszén alakult ki kapcsolatuk – nem a sógorság miatt került tehát a politikába. Exkluzív villáminterjú.


Tudható volt, hogy jelölése vihart kavar majd. Magyar Péter miért döntött úgy, hogy a sógorát kéri fel igazságügy-miniszternek és ön miért fogadta el a felkérést?

– Nem a rokoni kapcsolat miatt kerültem a Tisza Párthoz. Magyar Péter színrelépése óta részese vagyok a mozgalomnak, ha megnézik, az első stockfotókon is szerepelek – igaz, elég homályosan. Az első pillanattól kezdve segítem önkéntesként, majd ügyvédként a Tiszát. 2024 óta voltam a párt delegáltja a Nemzeti Választási Bizottságban, de közösségünket képviseltem számtalan perben is. Intéztem továbbá a Tisza Párt napi jogi ügyeit, és koordináltam jogi programjának írását is. Magyar Péter nem a rokonság vagy a régi barátság, hanem az elmúlt két évben kifejtett munkám és az ebben az időszakban megélt megbízhatóság miatt gondol engem alkalmasnak az igazságügyi miniszteri feladatra és ezért kért fel. Én pedig azért vállaltam el, mert meggyőződésem, hogy a szakmai pályafutásom, a személyes integritásom és az elmúlt két évben végzett munka alapján alkalmas vagyok ennek a szolgálatnak a betöltésére. Úgy érzem, hogy ebben a Tisza vezetői, munkatársai, jogi szakemberei és prominens képviselői egyetértettek.

Visszalépésében szerepet játszott, hogy még Tisza-szavazók között is sokan tartottak attól: a vejek világa után a sógorok világa jön?

– Be kell, hogy valljam, a „vejek után a sógorok világa jön” felvetést nem értem. A mi esetünkben korántsem arról van szó, hogy Magyar Péter kedvezni akart a sógorának, sőt. Meggyőződésem:

ez a legnehezebb feladat, amit ma a leendő miniszterelnök bárkinek tud adni. Ez nem kegy, nem „ingyenpénz”, hanem kőkemény szolgálat. Szóval az alapfelvetés is hibás, szó sincs semmilyen analógiáról, de még hasonlóságról sem.

De hogy ne kerüljem meg a választ: természetesen érzékeltem a kérdésében említett és a közvéleményben valóban megjelent, ámde teljesen hamis percepciót. Azért, hogy a Tisza-kormány teljesen tiszta lappal indulhasson, s a nepotizmusnak még a látszata se vetülhessen rá, illetve, mert nekem a hazám sokkal fontosabb bármilyen pozíciónál, a visszalépés mellett döntöttem.

A közvéleményben sok verzió kering az ügyben, tegyünk hát rendet: felesége révén került Magyar Péter közelébe, vagy korábbi az ismeretség?

– Magyar Péterrel 1999 szeptemberében, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának gólyatábora felé vezető úton, a vonaton ismerkedtem meg. Ultiztunk, elnyertem a pénzét, bár lehet, hogy ő erre fordítva emlékszik… Péter húgával az egyetemi éveim alatt, jellemzően Péter házibulijain sokszor találkoztunk, de aztán útjaink sokáig nem keresztezték egymást. Ahogy a visszalépésemet bejelentő Facebook-posztomban is írtam, kapcsolatunk 2024 őszén kezdődött, egy évvel később házasodtunk össze. Szóval nem a feleségem révén kerültem a Tisza Párthoz...

SAJÓ ANDRÁS: A CSALÁRD TÖRVÉNYEK SEMMISSÉGÉNEK GONDOLATA KORÁNTSEM JOGDOGMATIKAI KÉPTELENSÉG

VÁLASZ ONLINE / VITA
Szerző: SAJÓ ANDRÁS
2026.05.07.


Ahhoz, hogy a jogállamiság helyreállhasson, hitelteleníteni kell azt az egyoldalú törvényességkultuszt, amely jelenleg a törvényhozói és jogalkalmazó mentalitást bénítja, és amely csak a status quot, a csalárdság hagyatékát védi – írja Sajó András lapunknak küldött vendégcikkében. A jogtudós, aki 2008 és 2017 között az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírája (2015-től pedig elnökhelyettese is) volt, úgy érvel: a pőre, lebutított törvényességhez ragaszkodó jogászok a bitorlók törvényi pozitivizmusát követik. Magyarán: a jogállamiság védelme és újbóli megteremtése igenis indokolhat kreatív megoldásokat, a csalárdul szerzett vagyonokba nem kell belenyugodnunk csak azért, mert megszerzésük pro forma törvényes volt. Erkölcs is van a világon, ráadásul az a jog számára is értelmezhető.


A jogállam helyreállítása mindenekelőtt társadalmi erő és akarat kérdése, de komoly jogtechnikai kihívás is. Hogy a dolgok jogszerűen másképp is lehetnének, azt be kell bizonyítani. Nemcsak politikailag, hanem szakmailag is elfogadhatóan.

A megbékélésnek álcázott semmittevés apostolai (különösen, amíg nem dőlt el a választás kimenetele) egy állítólagos tudományos objektivitás és semlegesség magas piedesztáljáról prédikálták, hogy minden törvényt érvényesként kell követni, ha megfelelő eljárásban hozták meg azokat, és azok következményein nem lehet változtatni. Ezt követeli a szent jogbiztonság, melyről azt híresztelték, hogy az a jogállam legfontosabb eleme.

Akarva, akaratlan, ezek a pőre, lebutított törvényességhez ragaszkodó jogászok a bitorlók törvényi pozitivizmusát követik.

Ez a „törvény az törvény”-, „parancs az parancs”-felfogás nem tévesztendő össze a jogfilozófiában ma uralkodó jogpozitivizmussal, amelynek modern felfogása már nem szűkíti le a jog fogalmát a megfelelően megalkotott szabályok összességére. A jogpozitivizmus nem ad megfelelő választ arra, hogy milyen kötelező ereje van egy önkényes jogrendnek. A jogfilozófus az általában vett jog meghatározásának, leírásának elvont kérdéseivel foglalkozik és nem azzal a gyakorlati problémával, hogy mi a teendő konkrét jogszabályokkal és életviszonyokkal egy alapvető társadalmi-jogi változás esetén.

A törvényi pozitivizmus kifejezés eredetileg azoknak a német jogászoknak a mentalitását írta le, akik kötelességüknek érezték a náci jogrendszer szolgálatát. Önkényuralmi rendszerben a jogászok (többsége) mindent elfogad azon az alapon, hogy a törvény – tartalmától függetlenül – betartandó. A jogi szakma pozitivizmusa, jogszabályhűsége elfogadhatóan működik „normális” körülmények között.

A jogállamiság egyébként dicséretes fegyelmező ereje azonban itt és most, egy hamis jogrendből kikecmeregve, bénító keretté válhat. A formaságokhoz való ragaszkodás a megbabonázott jogi elme merevségével párosulva a jogállamiság lényegét, vagyis az önkény megakadályozását, legalábbis az önkény mérséklését kockáztatja. A mostani helyzetben a meglevő formaságokhoz ragaszkodás a törvényesített önkény következményeinek a megtartását, sőt védelmét jelenti. A törvényi pozitivizmus szűklátókörű törvényesség-felfogásában a jog formái és formalitásai éppen annak az önkénynek az eszközeivé válnak, amelyet a jogállamiság hivatott megakadályozni.

A jogállamiság szűk értelmezéséhez való szigorú ragaszkodás egy igazságtalan és despotikus jogrendszer örökségét konzerválja, elmélyíti és állandósítja az igazságtalanságot.

A törvényességre és jogbiztonságra egyszerűsített jogállamiság és joguralom lefegyverez, elfojtja azt a képességünket, amely alternatívák elképzelését teszi lehetővé. Még azokat a lehetőségeket is elfelejteti, amelyek már léteznek a meglévő jogelvek keretein belül. Ki kell tépnünk magunkat ebből a legitimitás-kábulatból. A jogállamiság reflektívebb értelmezésére van szükség ahhoz, hogy megkérdőjelezhessük az önkényes és despotikus államhatalmat, amely egy olyan törvényesség álcája mögé bújt, amelynek célja a visszaélések igazolása.

A törvényi pozitivisták a jogállamiságot kényszerzubbonynak láttatják. A „minden jogos, amit törvényesítettek” formalizmusa akadályozhatja a jogalkotókat és az igazságszolgáltatást a törvényesített, „lepapírozott” önkény felszámolásában. A formalista – és, valljuk meg, szakmailag kissé tájékozatlan – pozitivista közép-európai jogfelfogás könnyen és rendszeresen bedől a kellően iktatott csalásnak, annál is inkább, mert sokszor a szakma is részese és haszonélvezője volt a „lepapírozásnak”...

FELJELENTÉST TETT AZ ÁSZ, MIUTÁN KIDERÍTETTE, HOGY A METU-BÓL IS A MATOLCSY-KÖR LAPÁTOLTA KI A PÉNZT

TELEX
Szerző: BAKRÓ-NAGY FERENC
2026.05.07.


Lezárult a Budapesti Metropolitan Egyetem gazdálkodásának ellenőrzése, az Állami Számvevőszék többek között azt ellenőrizte, hogy a Budapesti Metropolitan Egyetem részére (METU) a Magyar Nemzeti Bank által nyújtott támogatások felhasználása szabályszerűen történt-e. További célja volt az ellenőrzésnek, hogy értékelje a METU gazdálkodását.

Az ellenőrzés azonosította, hogy a közpénzek felhasználásának valódi kockázata nem az egyetem operatív gazdálkodási szintjén, hanem a tulajdonosi struktúrában jelentkezett. A feltárt személyi összefonódások, a bonyolult cégstruktúra szükségessé tették a támogatások szabályszerűségi vizsgálatán felül a gazdálkodás és a tulajdonosi háttér részletes ellenőrzését is.

Az ÁSZ az ellenőrzés során a feltárt tények alapján több bűncselekmény gyanúját állapította meg, ezért a nyomozó hatóságnál feljelentést tesz.

A jegybank előző vezetése idején a METU-nál egy közérdekkel nehezen magyarázható struktúrát alakított ki a Matolcsy-kör, ebben a rendszerben történtek meg az ÁSZ által most feltárt visszásságok.

A vizsgálat megállapította, hogy a METU kiadásainak szerkezete 2021. és 2024. évek között jelentősen átalakult, az összes ráfordítás növekedési ütemét meghaladóan nőttek mind az anyagjellegű, mind a személyi jellegű kifizetései. Az anyagjellegű ráfordítások legjelentősebb tételei az ingatlanbérleti díjak, a legszámottevőbb növekedést pedig az üzemeltetési költség címen könyvelt tételek mutatták. A jelentésben bemutatott belföldi iroda és parkoló bérleti díj költségek összegének 2021 és 2024 közötti több mint kétszeres, 406-ról 895 millió forintra történt növekedésében döntő szerepet játszottak a 2022-ben a SkyGreen Buildings Kft.-vel az Infoparkban található területekre kötött új bérleti szerződésekben alkalmazott háromszoros egységárak.

A METU a 2022-2024 között a megkötött szerződések miatt 2,14 milliárdot fizetett ki a SkyGreen Buildings Kft.-nek az Infoparkban található bérleti díjakra, üzemeltetésére és belső átalakítására. A SkyGreen Buildings Kft. tulajdonosai a QUARTZ Befektetési Alapkezelő Zrt. kezelésében álló SKY I. és SKY II. Magántőkealapok voltak, ezen alapok befektetési jegyeit a vizsgált időszakban mindvégig a Magyar Strat-Alfa Befektetési Zrt. birtokolta, amelynek – a Magyar Stratégiai Zrt.-n keresztül – Matolcsy Ádám a 100 százalékos tulajdonosa. Erről a tényről a Telexen számoltunk be tavaly kiszivárgott belsős dokumentumok alapján, most fordul elő először, hogy egy állami szerv is leírja...


Lásd még: 

- Az ÁSZ teljes jelentése itt olvasható.

ÍGY SZEDTÉK MEG MAGUKAT ROGÁN ANTAL KÖREI AZ ÁLLAM EGYIK LEGNAGYOBB ÜZLETÉBŐL

TELEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2026.05.08.


Az elmúlt években sok változás volt a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató (NÚSZ) Zrt.-nél, de miközben a háttérben bizonyos politikai érdekcsoportok (Pintér Sándor, Rogán Antal, Lázár János vagy éppen Tiborcz István bizalmasai, üzleti körei) öldöklő csatákat vívtak, a közvélemény ezekről többnyire nem értesült. A Fidesznek ugyanis nem volt érdeke a nyilvánosság előtt teríteni a pártot negatív színben feltüntető zavaros ügyeket.

Aztán a 2026. április 12-i választás után – részben a Telex ez irányú felhívása nyomán – egyre több anyagot kaptunk a NER visszaéléseiről, ezen belül a NÚSZ-ról is jött új információ. Előbb csak egy dosszié, aztán, ahogy sorra kerestük az érintetteket, egyre több részletre bukkantunk. A teljes történetből (aminek ebben a cikkben még csak egy részét dolgoztuk fel) az rajzolódik ki, hogy az útdíjnál, ennél a rendkívül fontos költségvetési bevételi lábnál is egyéni érdekek érvényesülése, túlárazott szerződések megkötése, és a közérdek eltérítésével magánzsebek kitömése volt jellemző az évek folyamán ahelyett, hogy racionális fejlesztés ment volna végbe.

A csontvázak tömeges kiborulása a szekrényből valójában már akkor elkezdődött, amikor a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda helyett a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) lett a NÚSZ új gazdája, és az építési minisztérium ezután teljes körű informatikai auditot rendelt el. Ennek nyomán eleinte nem tudták eldönteni, hogy az egykori szállító, a korábban Pintér Sándor belügyminiszter által is támogatott i-Cell Mobilsoft megoldásai, vagy az újabb, ekkor már a Rogán-érához kötődő Asura-cégcsoport lenne a jobb informatikai szállító. Forrásaink szerint Lázár végül úgy gondolta, évi 800 milliárd forintnál is nagyobb útdíjbevétel annyira fontos állami forrás, hogy az államnak képesnek kell lennie ezt saját magának beszednie, és meghozta a döntést a rendszer állami kézbe vételéről.

Mivel eleve úgy tűnt, hogy a miniszter azért kapott új feladatot, mert az éppen amerikai szankciós listára került Rogán Antalhoz köthető ügyekben (útdíj, Digitális Kormányzati Ügynökség) kényszerű változás kellett (előbbit Lázár, utóbbit Lantos Csaba energiaügyi miniszter örökölte), az is biztos volt, hogy az Asura semmiképpen sem maradhat.

Ezt végül úgy oldották meg, hogy az újabb szállítóval (vagyis az Asura-csoporttal) felbontották a hosszú távú állami szerződést – mesélte egy belső forrásunk –, a korábbi szállítót, az i-Cell Mobilsoftot pedig megvette a NÚSZ. Ez a deal egyébként egy külön történetet is megérne, mert végül olyan cégért is jelentős pénzt fizetett az állam, amelyet szintén Rogán Antal üzleti köréhez soroltak. De elsőként nézzük jelenlegi cikkünk fő témáját, az Asura-ügyet!

MELLÉTHEI-BARNA MÁRTON: BEJELENTÉS - LEMONDOK A MINISZTERI JELÖLTSÉGRŐL

FACEBOOK
Szerző: MELLÉTHEI-BARNA MÁRTON
2026.05.07.


Soha nem látott társadalmi konszenzus áll a jogállam visszaállítása és az igazságtétel mellett. A választáson példátlan tömeg, 3,3 millió ember döntött a változás mellett. Azóta is százezrek álltak a rendszerváltás oldalára: a TISZA 70 százalékon áll a közvéleménykutatásokban. Ilyenre az újkori magyar demokrácia történetében nem volt még példa.

Büszke vagyok arra, hogy én is hozzájárultam ehhez a sikerhez. 2024 februárjában a Partizán-interjút követően azonnal felajánlottam segítségemet, elsők között csatlakoztam Magyar Péterhez, nem kis kockázatot vállalva. Részt vettem az első rendezvények lebonyolításában, ügyvédként és aktivistaként is, ekkor még csak maroknyian voltunk. Ezután a jogi munka került előtérbe: a párt átvételének jogi megszervezése, az európai parlamenti és az önkormányzati választáson való sikeres részvétel jogi lebonyolítása egyaránt rám hárult.

Az Európai Parlamenti választások után sem állt meg a munka, továbbra is elláttam a TISZA és a Tiszához kapcsolódó személyek jogi ügyeit, tanácsadástól a szerződésíráson át a peres képviseletig. Nem mindennapi helyzetekben is helyt kellett állni, amelyek részben már ismertek a szélesebb közvélemény előtt: volt adatlopás, titkosszolgálati megfigyelés, belső vizsgálat...

Az ilyen és ehhez hasonló ügyek intézése mellett megszerveztem a párt jogi csapatát. Irányításom alatt más munkacsoportokhoz hasonlóan hatalmas munkát végeztünk azért, hogy felkészüljünk a kormányzásra, írtunk programot, előkészítettünk jogszabálytervezeteket. Büszke vagyok arra, hogy ezt a csapatot vezethettem, ahogy arra is, hogy a kollégák közül többen parlamenti képviselők lettek.

Az sem titok, hogy az uniós pénzek hazahozatalához szükséges előkészítő munka is hatalmas igénybevételt jelentett, ahogy az igazságügyi területen a kormányzásra való felkészülés is. Arról talán beszélnem sem kell, hogy a kampány és a választás lebonyolítása, a törvényesség biztosítása milyen terhelést és felelősséget jelentett a jogi csapat számára.
Az egész párt, és ezen belül a jogi csapat kiváló munkát végzett, ezzel is hozzájárultunk a TISZA történelmi sikeréhez.

Időközben, 2024. augusztusában, 25 év után találkoztam újra Magyar Péter húgával. A találkozásból őszre kapcsolat, majd egy évvel később házasság lett. Azóta született egy közös gyermekünk is.

Az igazságügyi miniszteri pozícióra való jelölésem hatalmas megtiszteltetés volt és egyáltalán nem a fél éve fennálló rokoni, vagy az évtizedek óta fennálló baráti kapcsolatnak szólt. Természetesen hosszan gondolkoztunk azon, hogy elfogadjam-e a felkérést, és arra jutottunk, hogy alkalmas vagyok, készen állok a feladatara.

De éppen a hatalmas felhatalmazásból következik az is, hogy a társadalmi konszenzust növelni, nem pedig csökkenteni kell a jogállam és az igazságtétel mögött. Ezt pedig a miniszterelnökkel fennálló rokoni, baráti kapcsolat most nem segíti. Hiszek abban, hogy mind jogi, politikai, erkölcsi és emberi szempontból kikezdhetetlen lett volna a kormánytagságom, de most úgy tudom segíteni ezt a nemzeti egységet, ha hátrébb lépek. Én a rendszerváltásra tettem fel az életemet az utóbbi két évben, engem nem személyes célok vezéreltek, pláne nem pozíciót kerestem.

Ezért annak érdekében, hogy a legkisebb árnyék se vetüljön a rendszerváltásra, egyeztettem Magyar Péterrel, és abban maradtunk, hogy az ország és a TISZA-kormány érdekét az szolgálja legjobban, ha a miniszterelnök egy olyan alkalmas és elkötelezett szakembert kér fel az igazságügyi miniszteri pozícióra, akit kizárólag tevékenysége alapján ítél meg a nyilvánosság.

A leendő miniszterelnökkel sok évtizedes barátság, szakmai és értékközösség köt össze: a jogállam, a demokratikus berendezkedés melletti elkötelezettség, egy szabad, működő és emberséges Magyarország mellett. Büszke vagyok arra a közös munkára, aminek eredményeképpen ez ma már nem csak remény, hanem olyan jövő, amit együtt valósíthatunk meg valamennyi magyar emberrel és a TISZA megalakuló kormányával, és országgyűlési frakciójával. Büszke vagyok, hogy országgyűlési képviselőként e frakció tagja lehetek, köszönöm a választók bizalmát. Mindenkinek hálás vagyok, aki hitt bennem a látszat ellenére is, és biztatott, vagy kiállt mellettem. Külön köszönöm a jogászok közösségének támogatását!