EZEN A PÁR SZÁZ BARANYAI NÉMET VÁLASZTÓN IS MÚLHAT A 2026-OS VÁLASZTÁS

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDI MÁTYÁS
2025.08.28.

A jelenlegi választási rendszerben az egyik legkevesebb szavazattal megszerezhető parlamenti hely a kedvezményes nemzetiségi mandátum. A 2018 óta a Parlamentben helyet foglaló német nemzetiségi Ritter Imre szinte minden alkalommal a Fidesszel szavaz, ami aligha véletlen: korábban formálisan is a párt politikusa volt. A 199 fős magyar törvényhozásban akár a kormányalakítás, netán egy esetleges kétharmad sorsa is múlhat azon, tudnak-e újra mandátumot szerezni Ritternek, valamint a de facto szintén Fidesz-mandátumot eredményező roma nemzetiségi jelöltnek. Az alábbiakban Bódi Mátyás, a Választási földrajz szakértője mutatja meg, hogy a német listára szavazó nemzetiségi választók nem automatikusan és teljeskörűen kormánypárti érzelmű választók. Ennek a mandátumnak a kiütése tehát korántsem lehetetlen küldetés a kormánnyal szemben politizálók számára.

A 2010-ben alkotmányozó többségbe került Fidesz új választási törvényének egyik kevésbé tárgyalt újítása volt a kedvezményes nemzetiségi mandátumok bevezetése, amely 2014-ben még nem hozott többletmandátumot a kormánypártnak, de 2018-ban és 2022-ben már igen. Ezt akkor szerezheti meg valamely magyarországi nemzeti kisebbség, ha önálló listát állít és a választáson legalább annyi szavazatot szerez, amivel meghalad egy megadott kvótaértéket. Ez a kvóta az összes mandátumszerzésre jogosult párt listájára (kompenzációkkal együtt) leadott voks összegének a 93-al, majd 4-el elosztott hányadosa, ami 2022-ben 23 085 szavazatot jelentett. Csupán ennyi érvényes voksra volt szüksége tehát a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának (MNOÖ), mint listát állító szervezetnek. (Egy rendes listás mandátumhoz ezzel szemben 90 ezer körüli szavazat kellett.)

Az MNOÖ mindkét alkalommal Ritter Imrét delegálta a Parlamentbe. Ritter 2010-ben még a Fidesz színeiben szenvedett sima vereséget Budaörsön polgármesterjelöltként az amúgy szintén német származású Wittinghoff Tamástól. 2018-as mandátumszerzése után úgy nyilatkozott: „Amelyik kétharmados vagy sima többséget igénylő törvénymódosítás valóban nem érintene nemzetiségi kérdést, ott fő szabályként a mindenkori kormányt támogatólag fogok voksolni.” Ez valóban így is történt, Ritter Imrére akkor is számíthatott az orbáni hatalom, amikor épp nem volt meg a kétharmados többsége, de például minősített többség kellett többezer milliárdnyi közvagyon, alapítványokba történő kilapátolásához 2021 áprilisában.

A hazánkban élő német nemzetiségűek földrajzilag elég jól körülhatárolható térségekben élnek, így a mandátumszerzéshez szükséges voksok is meglehetősen koncentráltan bukkannak fel Magyarország választási térképén. Érdemes megjegyezni, hogy demográfiai szempontból nincsenek szerencsés helyzetben a magyarországi németek, hiszen a 2011-es népszámláláshoz képest 2022-re több mint 30 százalékkal csökkent a számuk: immár 130 ezren sincsenek hazánkban. Ez persze választástechnikai szempontból még nem jelent semmit. Máskor is volt arra példa, hogy egy demográfiailag és gazdaságilag nagyon kedvezőtlen helyzetű térségünk névjegyzéke táltosodott meg egy választást megelőző időszakban...

ITT OLVASHATÓ