PLUSZ 150 EZER SZEGÉNY EMBER – KORRIGÁLT A KSH

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2025.09.29.

A Válasz Online idén áprilisban jelezte: valami nem stimmel Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jövedelmi szegénységi mutatóival. Két kutató ugyanis éppen a szegénységi küszöb felett talált kiugró értékeket. Júniusban megtaláltuk a jelenség okát is: mintha az adóhivatal nem beszedte volna az adót, hanem a mintába került nyugdíjasok felének még ő fizetett volna – pontosan annyit, hogy a küszöb fölé kerüljenek. A KSH akkor áltudományosnak nevezte cikkünket, ma reggel viszont sajtóértekezleten, délután pedig a kutatóknak szóló tájékoztatón jelentette be, hogy módosította az elmúlt évek szegénységi adatait. Ennek nyomán volt olyan esztendő, amikor mintegy 150 ezer fővel nagyobb lett a jövedelmi szegénységben élők, magyarán a szegények száma Magyarországon.

A szegénység mérésére az Európai Unió valamennyi tagállama egységes módszertannal végez vizsgálatot. Lapunk az úgynevezett EU–SILC-adatfelvétel kapcsán jelezte tavasszal, hogy valami nagyon nem stimmel, mivel több évben is éppen a jövedelmi szegénységi küszöb felett találtunk furcsa halmozódást. A Válasz Online nem szokott tudományos cikkeket megjelentetni, a téma fontossága miatt viszont két alkalommal is kivételt tettünk.

Tátrai Annamária, az ELTE adjunktusa és Gábos András, a TÁRKI vezető kutatója mutatta be az adatok torzulását. Rendhagyó módon a kutatók eredményeit egy-egy tényfeltáró cikkben is feldolgoztuk a laikus olvasók számára. A Válasz Online idézte Németh Zsoltot, a KSH korábbi elnök-helyettesét, aki szerint az adatok természetes módon nem állhattak így elő. Akkor a KSH közleményében „áltudományosnak” minősítette a Tátrai-Gábos szerzőpáros cikkét.

A kutatók azonban folytatták a munkát, cikkünk megjelenése után tudományos tanácskozáson ismertették eredményeiket. Júniusban pedig a Krekó Judittal, a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont kutatójával, Huszár Ákossal, a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Szociológiai Intézetének tudományos főmunkatársával és Tomka Zsófiával, a TÁRKI kutatójával ötfősre kiegészült „kutatócsoport” ismét cikkel jelentkezett, a Rendszerszintű adatminőségi problémák az EU-SILC magyar jövedelmi adataiban (2014-2023) című írásában azt jelezve: a szegénységi küszöb fölötti kiugró értékek zömmel nyugdíjasoktól származnak. A mintába bekerült idős emberek bruttó jövedelme eltért egymástól, de

a nettójukat éppen annyival egészítették ki, hogy a szegénységi küszöb fölé kerüljön.

A „nyugdíjkiegészítést” pedig az adatbázis szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) „utalta ki” számukra. Eszerint a mintában szereplő nyugdíjasok több mint fele kapott volna pénzt a NAV-tól, és mindig pont annyit, hogy az átlökje őket a szegénységi küszöbön. Ha ez megfelelne a valóságnak, akkor az adóhatóság lenne a legnagyobb időseket segélyező szervezet Magyarországon.

De persze nem az.

A mai dupla tájékoztató éppen azért nagy jelentőségű, mert

a lapunkban publikáló kutatóknak sikerült elérniük, hogy a KSH korrigálja az adatbázisokat,

és ezek nyomán a szegénységi arányokat is, ami az EU nyomonkövetési rendszerének fontos része...

ITT OLVASHATÓ