Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2025.10.27.
Budapest Sportcsarnoktól Papp László Arénáig
Kezdjük az előzményekkel: milyen piacról is van szó? Ha dióhéjban áttekintjük a csarnok történetét, a szocializmus utolsó éveiben, 1982-ben megnyitott, 12 500 fős arénát (a befogadóképesség attól függően eltérő, hogy az adott sport- vagy koncerteseményre mennyi álló- és ülőhelyet alakítanak ki) eleinte Budapest Sportcsarnoknak hívták.
A Budapest Sportcsarnok aztán 1999. december 15-én alig három óra alatt teljesen leégett. Az állam megbízásából a kor globálisan is vezető építőipari cége, a francia Bouygues újjáépítette, az új csarnok a Budapest Sportaréna nevet kapta. Az újabb megnyitó 2003 márciusában volt, az arénát 2004-ben Papp László Arénának keresztelték át és akkor Közép-Európa legmodernebb ilyen jellegű létesítményének számított, a külső formája miatt „kavicsnak” is becézett épület Budapest egyik meghatározó látványeleme lett.
Az első két évben az állam maga próbálta üzemeltetni a házat, de az állami Rendezvénycsarnok Zrt. nem volt ebben túl sikeres, így az állam 2005-ben pályázatot írt ki, amely licitet a ma már Gránit Pólus néven működő, egykor Demján Sándor érdekeltségébe tartozó csoport nyerte 1,27 milliárd forintos ajánlatával. A szerződés szerint az egyszeri díj mellett a cég éves bérleti díjat is fizetett az államnak, viszont utána ő gazdálkodhatott, vagyis ő adhatta bérbe a sportcsarnokot...
Kezdjük az előzményekkel: milyen piacról is van szó? Ha dióhéjban áttekintjük a csarnok történetét, a szocializmus utolsó éveiben, 1982-ben megnyitott, 12 500 fős arénát (a befogadóképesség attól függően eltérő, hogy az adott sport- vagy koncerteseményre mennyi álló- és ülőhelyet alakítanak ki) eleinte Budapest Sportcsarnoknak hívták.
A Budapest Sportcsarnok aztán 1999. december 15-én alig három óra alatt teljesen leégett. Az állam megbízásából a kor globálisan is vezető építőipari cége, a francia Bouygues újjáépítette, az új csarnok a Budapest Sportaréna nevet kapta. Az újabb megnyitó 2003 márciusában volt, az arénát 2004-ben Papp László Arénának keresztelték át és akkor Közép-Európa legmodernebb ilyen jellegű létesítményének számított, a külső formája miatt „kavicsnak” is becézett épület Budapest egyik meghatározó látványeleme lett.
Az első két évben az állam maga próbálta üzemeltetni a házat, de az állami Rendezvénycsarnok Zrt. nem volt ebben túl sikeres, így az állam 2005-ben pályázatot írt ki, amely licitet a ma már Gránit Pólus néven működő, egykor Demján Sándor érdekeltségébe tartozó csoport nyerte 1,27 milliárd forintos ajánlatával. A szerződés szerint az egyszeri díj mellett a cég éves bérleti díjat is fizetett az államnak, viszont utána ő gazdálkodhatott, vagyis ő adhatta bérbe a sportcsarnokot...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.