2025. november 10., hétfő

A LÁTSZAT ÉS A VALÓSÁG - MINT MAKÓ ÉS JERUZSÁLEM...

FACEBOOK
Szerző: Bözsi néni
2025.11.09.


Tudjátok, én már sok mindent láttam ebben az országban. Volt itt kommunizmus, rendszerváltás, megszorítás, ígéret, megint megszorítás… de az, ami most megy, az már tényleg kabaré és dráma egyszerre.

Olvasom, hogy Magyar Péter mit mondott a Financial Timesban, és azt kell mondjam nem sok politikus beszélt így mostanában.

Azt mondta, Orbán Viktor Putyin legközelebbi uniós szövetségese, meg hogy Trump is másként látná Orbánt, ha itt élne Magyarországon.

Na, ez az a mondat, amire felkaptam a fejem. Mert ebben minden benne van.

Mert persze Amerikából, a golfpályáról könnyű „Orbán Viktort a béke emberének” látni.
De próbálna csak itt élni Trump pár hónapot!

Próbáljon beállni a sorba a boltban, mikor a csirkemell már aranyárban van!

Próbáljon meg kifizetni egy villanyszámlát, mikor a fizetés fele elmegy a rezsire!

Próbáljon elmenni egy állami kórházba, és nézze meg, hány orvos maradt még az országban.

Akkor talán ő is másképp beszélne arról, ki menti meg Magyarországot, és kitől kellene inkább megmenteni.

Magyar Péter azt is kimondta, hogy Orbán eladta az országot, és Washingtonba ment „mentőcsomagért” kuncsorogni.

Emlékszem még, mikor azt harsogta: „hazaküldtük az IMF-et, nem kell nekünk senki pénze!”
Most meg tessék. Kiderült, hogy kell.
Csak épp most nem IMF-nek hívják, hanem Trumpnak.

Hát ezek lennének az igazi „guruló dollárok”, nem igaz?

És közben meg megy a nagy nemzeti szöveg, hogy mi vagyunk a függetlenek, a szuverének, a meg nem hajlók.

Csak épp a magyar emberek közben görnyednek a boltban, a gyerekek külföldön keresnek jövőt, és mindenki azon gondolkodik, hogyan fizeti ki a jövő hónapot.

Ez lenne a szuverenitás? Hát nem így tanítottak engem a hazaszeretetre.

Szóval, Bözsi néni csak annyit mond:
Ha Trump itt élne, ha tényleg beleszagolna a magyar valóságba, ha nem a díszpáholyban látná Orbánt, hanem a piac sorai között, akkor nem dicsérné, hanem csodálkozna,
hogy lehet valaki ennyire elzárkózva a valóságtól, miközben a saját népe nyög a döntései alatt.

És tudjátok mit?
Én nem vagyok sem politikus, sem közgazdász.
Csak egy öregasszony vagyok, aki látja, mi történik.

És azt is látom, hogy egyre többen kezdik észrevenni, hogy a mese véget ért.
Most már ideje volna felébredni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.