Szerző: BIRKÁS GYÖRGY
2025.11.27.
Ez ugyanis rámutat arra a fordított értékrendre, ahol minden fogalom ellenkező előjelet kap. A propaganda nem pejoratív kifejezés, hanem becsületbeli ügy, a pártatlanság nem erény, hanem gyengeség, a szakmai normák követése nem tisztesség, hanem naivitás, a békepártiság az agresszor kiszolgálása.
Képzeljünk el egy orvost, aki azzal büszkélkedik: „Rám még soha senki nem mondta, hogy a betegeim érdeke vezérel". Vagy egy bírót, aki így fogalmaz: „Hála istennek, soha senki nem vádolt azzal, hogy pártatlan vagyok". Abszurdnak tűnik, mégis pontosan ez történik, amikor egy újságíró azzal kérkedik, hogy nem független. Az újságírás alapvető szakmai normája a tényközlés pontossága, a nézőpontok bemutatása, az elszámoltathatóság. A függetlenség nem politikai álláspont, hanem szakmai alapkövetelmény, olyan, mint az orvos számára a sterilitás. Aki ezt megtagadja, az nem különböző értékrendet képvisel, hanem kilép a szakmából.
De ahol az igazság nem független kategória, hanem van a mi igazságunk és az ő hazugságuk, a kritika nem szakmai eszköz, hanem árulás, a kérdezés nem az újságírás lényege, hanem a hűség megkérdőjelezése, ahol a tények nem semlegesek, hanem ellenségesek vagy barátságosak, ott nem csodálkozunk.
De miért lehet valaki büszke arra, ami alapvetően szakmai kudarc? Mert egy alternatív státuszhierarchiában gondolkodik. Ebben a hierarchiában a csúcson a hűséges katona áll, aki soha nem kérdez, mindig támad, amikor kell, és mindig véd, amikor kell. A mélyben a naiv idealista, aki még mindig hisz olyan avítt fogalmakban, mint a pártatlanság vagy a tények önálló értéke. Bayer nem a szakmai etika mércéjén méri magát, hanem egy politikai hasznossági skálán. És ebben ő valóban kiemelkedő: következetes, elhivatott, kiszámítható. A rendszer tökéletes terméke.
Az igazi tragédia nem Bayer attitűdje, hanem hogy ez számára tökéletesen koherens világképet alkot. Amikor valaki olyan régóta él egy zárt rendszerben, ahol minden megerősíti, hogy helyesen cselekszik, ahol a hasonlóan gondolkodók tapsolnak neki, ahol a hatalom elismer, akkor az ember valóban elhiheti, hogy így helyes. Bayer lehet, hogy őszintén nem érti, mi a probléma. Számára a függetlenség valóban üres frázis, nem azért, mert cinikus, hanem mert olyan közegben szocializálódott, ahol ez soha nem volt érték.
És talán ez a legfélelmetesebb. Nem az, hogy van valaki, aki büszke a függetlenség hiányára.
Hanem hogy van egy egész társadalmi közeg, ahol ez természetes. Ahol ezt megünneplik. Ahol Bayert év újságírójának választják, ahol Kovács Ákos az év kulturális személyisége és nem Krasznahorkai, ahol Bohár Dániel az év véleményformálója, Nógrádi György az év elemzője.
- Gábor Varjasi: "10 idézet, amelyekért Bayer külön-külön is megérdemelte volna a "lovagkeresztet"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.