ÓRIÁSIAK A VAGYONI KÜLÖNBSÉGEK MAGYARORSZÁGON, A HÁZTARTÁSOK LEGGAZDAGABB FELSŐ TIZEDÉNÉL KONCENTRÁLÓDIK A TELJES LAKOSSÁGI VAGYON 72 SZÁZALÉKA

NÉPSZAVA
Szerző: PAPP ZSOLT
2025.10.31.

Megszenvedték a magyarok a 2020 utáni inflációs válságot, nőttek a vagyoni egyenlőtlenségek. A szegények szegények maradtak, a gazdagok viszont még tehetősebbek lettek. A háztartások pénzügyi vagyonának alig 5 százalékát birtokolja a társadalom szegényebb alsó fele, a felső tizednél koncentrálódik a teljes vagyon 72 százaléka.

Bár jelentősen nőtt a háztartások pénzügyi vagyona az elmúlt 15-20 évben, a növekedés közel sem érintett minden jövedelmű helyzetű háztartást. Nem meglepő módon a háztartások szegényebb alsó egyharmadának mind a mai napig nincs egy fillér megtakarítása sem, a legszegényebb alsó ötödnél ez az arány 50-60 százalék felett van – ők azok akik legkiszolgáltatottabbak gazdasági folyamatokra, a jövedelmi helyzet megváltozására vagy akár egy egészségügyi probléma gazdasági hatásaira. A Covid-járvány a gazdagabb háztartások megtakarításait is csökkentette, gyógyírt jelentett viszont az elmúlt évek inflációs pénzesője, köszönhetően az extra magas kamatozású államkötvényeknek – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egy új kiadványa, a Megtakarítási jelentés első számából.

A jegybanki tanulmány szerint a háztartások pénzügyi vagyona 2025 végén a bruttó hazai termék (GDP) 114 százalékára rúgott, ez lényegesen meghaladja a 2012-ban mért 85 százalékot. Ez már a nettó pénzügyi vagyon, miután a hiteleket is figyelembe vették. A bruttó megtakarítások a GDP 118 százalékáról a 134 százalékára emelkedtek a vizsgált időszakban, miközben a tartozások értéke 36 százalékról a GDP 20 százalékának megfelelő szintre csökkent. Vagyis a nettó pénzügyi vagyon növekedésében jelentős szerepet játszott a tartozások mérséklődése. A nettó pénzügyi vagyon GDP-arányos értékének a vizsgált időszakban – 2021-2022 kivételével – folyamatos növekedése kezdetben elsősorban a kötelezettségek csökkenésével, később inkább a megtakarítások növekedésével magyarázható. A koronavírus válság és az azt követő kilábalás hatása 2020-2022-ben megzavarta a nettó pénzügyi vagyon növekedését: a válság során képződő kényszer megtakarításokat felváltotta az átmenetileg visszatartott fogyasztás gyors növekedése, amit ráadásul a GDP gyors bővülése is árnyalt. A 2012-2025 közötti időszakban a háztartások megtakarításai a GDP 31 százalékpontjával emelkedtek – ez nagyjából 72 ezer milliárd forintot tesz ki. A vagyonnövekedés 54 százaléka (mintegy 39 milliárd forint) a lakossági megtakarítások növekedéséből, illetve a tartozások csökkenéséből keletkezett. További 44 százalékát (32 ezer milliárd forint) tette ki a hozam, vagyis a fizetett kamat, illetve árfolyamnyereség...

ITT OLVASHATÓ