Szerző: DOROS JUDIT
2025.11.05.
A törvény idén július 1-i hatályba lépése óta már több mint száz település hozott a Roma Parlament és más jogvédő szervezetek szerint is kizáró, diszkriminatív szabályozást. Olyan helyi rendeletek születnek, ahol a helyhatóság elővásárlási jogot gyakorol a helyi ingatlanokra. További feltételek lehetnek még a középfokú iskolai végzettség, a büntetlen előélet, a magyar nyelvvizsga, a magas összegű letelepedési adó.
Tudósok és roma polgárjogi szakértők szerint egyfajta „cigány törvény” született.
Kóczé Angéla szociológus például arról írt, hogy ez egy kirekesztést normalizáló és legalizáló törvény, míg Kertesi Gábor társadalomkutató szerint „az önazonossági törvény 1945 óta az első nyíltan fasiszta jogszabály” – összegezte az Európai Bizottsághoz írta beadványban a Roma Parlament Polgárjogi Mozgalom.
A kormány indoklása szerint a helyi önazonosság védelméről szóló törvény célja a helyi közösségek identitásának védelme, elvileg lehetőséget biztosítva az önkormányzatoknak arra, hogy meghatározzák, kik és milyen feltételekkel települhetnek be a településre, ezzel egyfajta „önvédelmet" biztosítva a többségi identitásnak-hovatartozásnak. Új lakcím létesítése esetén a helyhatóságok külön kritériumokat állíthatnak fel, például meghatározott idejű előzetes tartózkodást, közösségi tagságot vagy kulturális beágyazottságot. A törvény alapján az önkormányzatok rendeleteikben korlátozhatják a lakosságszám növekedését, meghatározhatják a betelepülés, lakcímlétesítés feltételeit...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.