Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2026.03.20.
Mindössze két kastély ingyenes tulajdonjog-átadása történt meg eddig, ráadásul ezek közül az egyik nem magánkézbe ment át, hanem az állam egyik szervétől a másikhoz vándorolt. A két legkomolyabb jelölt, a Mol és a Richter visszalépett a kastélyüzemeltetéstől, mások még tárgyalnak, de a választások előtt mindkét oldalról elég nagy bátorság kellene egy ilyen vagyonátruházás végrehajtásához.
Mindössze két kastély ingyenes tulajdonjog-átadása történt meg eddig, ismerte el a HVG kérdésére az Építési és Közlekedési Minisztérium. Ráadásul ezek közül az egyik nem magánkézbe ment át, hanem az állam egyik szervétől a másikhoz vándorolt, a majki kamalduli remeteséget ugyanis a közeli Oroszlány városa vette át. A másik ingatlan a sopronhorpácsi Széchenyi-kastély, amit a PBE Építő Kft. kapott meg; ennek a cégnek Paár Attila építőipari milliárdos, Tiborcz István egykori üzlettársa a tulajdonosa.
Mindez igen szerény sikernek látszik annak fényében, hogy Lázár János öt pályázatban 25 kastélyt hirdetett meg magánosításra, és a jelentkezőknek a miniszter által nagy nehezen áterőszakolt, egyszer az Alkotmánybíróság által is visszadobott kastélytörvény értelmében fizetni sem kell az állami tulajdonú kastélyok megszerzéséért, csupán felújításukat és működtetésüket kell vállalni. A kastélyprivatizációs kísérlet ügyét a Válasz Online kezdetektől nyomon követte, összegyűjtött cikkeink itt érhetők el.
Amint korábban megírtuk, Lázár János a 80-as évek kastélyprogramjának modelljét próbálta meg feléleszteni, amikor a késő szocializmus állami vállalataira próbálta a kormány ráterhelni a kastélyok fenntartásának terhét. A vállalati kastélyok azonban nem bizonyultak életképesnek, és ennek nemcsak a rendszerváltás volt az oka. Inkább az az alapvető tényező hatott, hogy
Mindez igen szerény sikernek látszik annak fényében, hogy Lázár János öt pályázatban 25 kastélyt hirdetett meg magánosításra, és a jelentkezőknek a miniszter által nagy nehezen áterőszakolt, egyszer az Alkotmánybíróság által is visszadobott kastélytörvény értelmében fizetni sem kell az állami tulajdonú kastélyok megszerzéséért, csupán felújításukat és működtetésüket kell vállalni. A kastélyprivatizációs kísérlet ügyét a Válasz Online kezdetektől nyomon követte, összegyűjtött cikkeink itt érhetők el.
Amint korábban megírtuk, Lázár János a 80-as évek kastélyprogramjának modelljét próbálta meg feléleszteni, amikor a késő szocializmus állami vállalataira próbálta a kormány ráterhelni a kastélyok fenntartásának terhét. A vállalati kastélyok azonban nem bizonyultak életképesnek, és ennek nemcsak a rendszerváltás volt az oka. Inkább az az alapvető tényező hatott, hogy
a legtöbb nagyvállalatnak semmi szüksége nincs kastélyra, és az idegenforgalmi célú működtetéshez sincs meg náluk a megfelelő szakmai tudás és a személyi állomány.
A Lázár-féle koncepcióban az egykori állami vállalatok helyére a NER-cégek léptek volna, de a program nem látszik sikeresnek. Mint az ÉKM közölte, összesen 21 kérelem érkezett be, a szerződések azonban az említett két kivétellel nem születtek még meg. „A kérelmek egy része a kérelmezők által visszavonásra került vagy érvénytelen volt, illetve a szerződéskötést megelőző tárgyalások során a kérelmezők olyan feltételeket szabtak, amelyek nem voltak összeegyeztethetőek a kastélytörvény előírásaival, így a szerződéskötések meghiúsultak” – ismerte el a minisztérium.
Sokatmondó, hogy visszalépett az a két cég is, ami – legalábbis financiális szempontból – valóban képes lett volna kastélyt üzemeltetni: a Mol és a Richter. Az előbbi a bajnai, az utóbbi a nádasdladányi kastélyra adott be pályázatot, de mostanra mindkettő elállt a szándékától...

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.